Friedrich Adler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Adler
Friedrich Wolfgang Adler.jpg
Született 1879. július 9.[1][2][3]
Bécs[4]
Elhunyt 1960. január 2. (80 évesen)[1][5][2][3]
Zürich[6]
Állampolgársága osztrák
Szülei Adler Emma
Victor Adler
Foglalkozása
  • politikus
  • újságíró
Tisztség Osztrák szövetségi parlament képviselője

Friedrich Adler (1879. július 9.1960. január 2.) osztrák politikus, természettudós, merénylő (Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök gyilkosa), lobbista és forradalmár.

Bécsben született, a szociáldemokrata politikus, külügyminisztériumi államtitkár majd az 1918. őszi forradalom után külügyminiszter Victor Adler fiaként. Felsőfokú tanulmányai során vegytant, fizikát és matematikát tanult Zürichben. 1897-ben belépett az Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártjába (SDAP), és 1907-től a Der Kampf folyóirat szerkesztője lett. Jó barátság fűzte Albert Einsteinhez.

Adler 1911 után aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalomban, majd tudományos tevékenységével felhagyva az SPÖ bécsi szervezetének főtitkára lett, amely tisztséget 1914-ig megőrizte. A párt balszárnyának vezető egyéniségévé vált, és az első világháború kitörése után határozottan ellenezte az SPÖ háborúpárti politikáját. Elveinek érvényesítéséért nem riadt vissza az erőszaktól sem. 1916. október 21-én a bécsi Meißl und Schadn szálló éttermében három pisztolylövéssel meggyilkolta Karl von Stürgkh grófot, az akkori osztrák miniszterelnököt. Emiatt a bíróság először halálra ítélte, de büntetését később 18 évi börtönre módosították. Ezt a büntetést sem töltötte le, ugyanis az 1918. őszi forradalom idején kiszabadították, és egyike lett az osztrák Munkástanács (Arbeiterräte) vezetőinek. Tagja volt az Osztrák Nemzeti Tanácsnak is.

Az 1920-as évek közepétől főleg a Szocialista Internacionáléban vállalt tevékeny szerepet, amelynek több, mint 15 évig főtitkára volt.

A második világháború kitörése után az Amerikai Egyesült Államokba menekült. 1946-ban felhagyott a politikával, és apja August Bebellel és Karl Kautskyval váltott leveleinek sajtó alá rendezésével foglalkozott.

1960. január 2-án halt meg Zürichben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Адлер Фридрих, 2015. szeptember 27.
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]