Henri Berthelot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Henri Berthelot
Henri Berthelot.jpg
Született 1861. december 7.
Feurs
Meghalt 1931. január 29. (69 évesen)
Párizs
Állampolgársága francia
Ország Franciaország
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 1883-1926
Rendfokozata tábornok
Egysége Romániai francia misszió
Ötödik hadsereg
Csatái első világháború
Kitüntetései Becsületrend
Croix de guerre 1914-1918
Iskolái Saint-Cyr-i Katonaiskola
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Berthelot témájú médiaállományokat.

Henri Mathias Berthelot (Feurs, 1861. december 7.Párizs, 1931. január 29.) francia tábornok, az első világháborúban a romániai francia katonai misszió vezetője.

Élete[szerkesztés]

Henri Berthelot 1883-vban végezte el a Saint-Cyr-i katonai akadémiát, ezután előbb Algériában, majd Indokínában szolgált.

1907-ben a francia vezérkarhoz helyezték át, ahol Joseph Joffre tábornok vezetése alatt közreműködött a Németország elleni háborús terv, a XVII. terv kidolgozásában.

Az első világháború kitörése után Joffre tábornok törzsének főnöke volt az első marne-i csata során. 1914 novemberében Soissons-nál rábízták a tartalék vezetését, utána pedig megkapta előbb az 53. hadosztályt, majd a XXXII. hadtestet.

A romániai misszió[szerkesztés]

1916 augusztusában Románia az antant oldalán beszállt a háborúba és meglepetésszerű támadással megszállta Erdély egy részét. A központi hatalmak októberre kiszorították a román csapatokat, akiket délről a bolgár-német haderő is veszélyeztetett. Október 16-án Berthelot-t nevezték ki a romániai francia katonai misszió élére. A román hadsereg vereséget szenvedett Dobrudzsában és Munténiában is és a Duna-deltába húzódott vissza; a tábornok 1917 januárja ás júniusa között itt segítette az újjászervezést és kiképzést. A francia támogatás szerepet játszott abban, hogy 1917 nyarán Alexandru Averescu hadserege Mărăştinél sikeresen áttörte a frontot, majd a központ hatalmak ellentámadását Mărăşeştinél és Oituznál megállították. Decemberre azonban, a bolsevik forradalom után Oroszország kiesett a háborúból és a körbezárt román hadsereg megadta magát. Henri Berthelot és a francia tanácsadók visszatértek Párizsba.

1918 júliusában Foch marsall Berthelotra bízta az Ötödik hadsereget.

Miután a thesszaloniki offenzíva megadásra kényszerítette Bulgáriát, Románia november 10-én, egy nappal a háború vége előtt ismét hadat üzent a központi hatalmaknak. Berthelot visszatért az országba hogy segítse a bolsevik Vörös Hadsereg elleni harcot Besszarábiában, majd a Tanácsköztársaság ellen a magyar-román háborúban.

1919-1922 között ő volt Metz, 1923-1926 között pedig Strasbourg katonai kormányzója. 1920 és 1926 között Berthelot tagja volt a Legfelsőbb Haditanácsnak és részese volt a Maginot-vonal létrehozásának.

1931. január 29-én halt meg Párizsban és a Loire megyei Nervieux-ben temették el.

Romániai kultusza[szerkesztés]

A háború után a hálás román parlament tiszteletbeli román állampolgárságot adományozott a francia tábornoknak, Ferdinánd király pedig az újonnan elcsatolt Erdélyben nekiadta a Nopcsa Ferenctől elkobzott alsófarkadini birtokokat (egy kastélyt, szántóföldeket, gyümölcsöst és erdőt). 1923-ban Alsófarkadint átkeresztelték General Berthelot-ra. A tábornok erdélyi birtokait a Román Akadémiára hagyta, melynek 1926-ban tiszteletbeli tagjává választották.

A kastélyt a kommunista hatalomátvétel utána helyi termelőszövetkezet silóként használta. A falut 1965-ben Unireára nevezték át, majd 2001-ben visszakapta a General Berthelot nevet.

Henri Berthelot nevét több iskola és utca őrzi Romániában.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Henri Mathias Berthelot című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.