Lovászy Márton (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovászy Márton
Lovászy Márton 1910-28.JPG
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1918. október 31.december 22.
Előd Zichy János
Utód Juhász Nagy Sándor
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 15.szeptember 11.
Előd Tánczos Gábor
Utód Somssich József

Született 1864. november 6.
Zenta
Elhunyt 1927. augusztus 21. (62 évesen)
Budapest

Foglalkozás
  • politikus
  • diplomata

Lovászy Márton (Zenta, 1864. november 6.Budakeszi, 1927. augusztus 22.) politikus, író, lapszerkesztő, újságíró, vallás- és közoktatásügyi, illetve külügyminiszter.

Élete[szerkesztés]

Jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, 1895-ben végzett, majd Bács-Bodrog vármegye árvaszéki ülnöke, 1896-tól pedig a Magyarország című periodika felelős szerkesztője, később főszerkesztője volt. 1901-ben függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselő lett, a monarchia politikája ellen harcolt. Az első világháború kirobbanásakor már háborúellenes álláspontot képviselt, 1917-ben lapjában üdvözölte az oroszországi forradalmat. Károlyi híveként az őszirózsás forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács egyik vezetője lett, majd a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. A forradalom továbbfejlesztését nem helyeselte, így az aktív politizálástól visszavonult, a kommün bukását követő időszakban Ausztriában élt egy ideig, majd a Friedrich-kormány külügyminisztere lett. Később Jugoszláviába emigrált, mivel Horthy politikáját sem helyeselte, s 1921-ben Garami Ernővel szerkesztette a fehérterror rémtetteit leleplező Jövő című lapot. 1925-ben vádat emeltek ellene, a következő évben azonban azzal a kitétellel, hogy visszavonul a közélettől, hazangedték. Rá egy évre meghalt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
  • T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub