Hennyey Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hennyey Gusztáv
Hennyey Gusztáv.jpg
Született Erb Gusztáv
1888. szeptember 25.[1]
Kolozsvár
Elhunyt 1977. június 14. (88 évesen)[1]
München
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség Magyarország külügyminisztere (1944. augusztus 29. – 1944. október 16.)
Katonai pályafutása
Fegyvernem gyalogos
Szolgálati ideje 1907–1945
Rendfokozata vezérezredes
Egysége 5. gyalogdandár, II. Hadtest.
Háborúi, csatái I. világháború, II. világháború
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1944. augusztus 29. október 16.
Előd Sztójay Döme
Utód Kemény Gábor
A Wikimédia Commons tartalmaz Hennyey Gusztáv témájú médiaállományokat.

Vitéz Hennyey Gusztáv, születési és 1923-ig használt nevén Erb Gusztáv (Kolozsvár, 1888. szeptember 25.München, 1977. június 14.) magyar vezérezredes, politikus a II. világháború idején.[2]

Élete[szerkesztés]

1907-ben elvégezte a budapesti hadapródiskolát, majd az első világháborúban a frontra került, ahol 1917-ben századosi rangot kapott. A háború után 1925-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd katonai attasé lett Párizsban, Belgrádban és Athénban, ezt a tisztségét 1933-ig töltötte be.

1933–37-ben a vezérkari főnökség 2. osztályának volt vezetője. 1938. november 1-jén vezérőrnagyi rangot kapott, és az 5. gyalogdandár parancsnoka lett.

Magyarországnak a II. világháborúba belépte után a II. hadtest parancsnoka lett. 1942-ben a gyalogság felügyelőjévé nevezték ki, majd a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke lett. 1944. augusztus 29-én Horthy unszolására elfogadta a külügyminiszteri tárcát a Lakatos-kormányban.

A nyilas hatalomátvételt (1944. október 15.) követően több katonatiszttel és politikussal együtt letartóztatták, majd Sopronkőhidára szállították. A szovjet csapatok előrenyomulása miatt onnan Bajorországba szállították őket, ott szabadultak ki a fogságból.

A háború után megalakuló magyar kormány kikérte Hennyeyt mint háborús bűnöst. Az OSS el is fogta, ám a szervezet magyar részlegének vezetője, Himler Márton kihallgatása után szabadon engedte, kijelentve, hogy nem bűnös. Ezt követően Münchenben telepedett le, ahol megírta emlékiratait. Ott is halt meg.

Művei[szerkesztés]

  • Magyar erőfeszítések a második világháború befejezésére; bev., jegyz. Andreas Hillgruber; Széchenyi Kör, Köln, 1965 (Széchenyi Könyvtár)
  • Ungarns Schicksal zwischen Ost und West. Lebenserinnerungen; Ungarisches Institut–Von Hase und Koehler, München–Mainz, 1975 (Studia Hungarica)
  • Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között. Egy volt magyar királyi külügyminiszter visszaemlékezései; ford. Félix Pál, jegyz. Vargyai Gyula, szerk. Antal László; Európa–História, Bp., 1992 (Extra Hungariam)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Nemzeti sírkert - Hennyey Gusztáv, vitéz (1923-ig Erb Gusztáv). [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)

Források[szerkesztés]