Himler Márton
| Himler Márton | |
 | |
| Himler Márton 1922-ben | |
| Született |
1888. szeptember 1. Pásztó |
| Elhunyt |
1961. július 8. (72 évesen) Los Angeles |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Himler Márton témájú médiaállományokat. | |
Himler Márton (angolul Martin Himler) (Pásztó, 1888. szeptember 1. – Los Angeles, 1961. július 8.[1]) magyar származású amerikai vállalkozó, újságíró, majd az FBI ügynöke, később az amerikai hadsereg Office of Strategic Services magyar részlegének vezetője ezredesi (colonel) rendfokozatban. Főszerepe volt a Német Birodalom amerikai megszállási övezetébe menekült háborús bűntettekkel vádolt magyarok összegyűjtésében és Magyarországnak való kiadásában.
Élete[szerkesztés]
Magyarországon baloldali újságíróként dolgozott, egy per elől menekülve vándorolt ki 1908-ban az USA-ba. 1913-ban Magyar Bányászlap (Hungarian Miners' Journal) néven kéthetilapot indított (1962-ig jelent meg). A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után gyűjtést szervezett a kommunista emigránsok megsegítésére.
1918-ban bányásztelepet alapított a kelet-kentuckyi Martin-megyében Himlerville (1930-tól Beauty) néven magyar bányászok részvételével, ahol célja egy ideális bányásztelepülés létrehozása volt, melyben a bányászok is tulajdoni hányaddal bírtak és az appalachiai átlagnál jobbak voltak az ellátási és jövedelmi viszonyok. Martin Himler egy víz alatt álló bányát vett meg a magyar bányászok számára. A becsapott magyar bányászok ezrei jutottak nyomorba. Az ügy az USA egyik legszégyenteljesebb panamája lett. A vállalkozás egy reménykeltő kezdet után 1928-ban többféle ok miatt csődbe ment, a telep magyar lakossága a válság alatt szétszéledt, Himler Ohióba ment.
Ezután az FBI ügynöke, majd az OSS magyar részlegének vezetője lett. 1938-ban Budapesten járt. A külföldön élő magyar emigráns kommunisták Magyarországon értelmiségi sejteket szerveztek, s ezek az Országos Széchényi Könyvtárban található anyag segítségével elkészítettek egy listát, amelyen jobbára minden antikommunista illetve jobboldali személy rajta volt. Ezt a listát Waldapfel Eszter (Waldapfel János lánya) készítette el. A listát Himler magával vitte az USA-ba.
A háború után az amerikai megszállási övezetben az ő vezetésével (és az előbbi lista segítségével) gyűjtötték össze a háborús bűnösöket (Szálasi Ferencet,[2] Szász Lajost, Basch Ferencet, Szakváry Emilt, Pálffy Fidélt, Hain Pétert, Hubay Kálmánt, Baky Lászlót, Beregfy Károlyt, Kolosváry-Borcsa Mihályt, Antal Istvánt, Kiss Ferencet[3] stb.), s - Hennyey Gusztáv kivételével - hozatták őket haza. A bűnösöket Himler elvitette az Andrássy út 60-ba, s átadta Péter Gábornak.
Több mint egy évtizeddel a háború után az emigráns magyar közvélemény, az emigráns magyar sajtón keresztül, mind élesebb hangon tette szóvá Himmler Márton és emberei tevékenységét. Számos tanú állította, hogy a foglyokat bántalmazták, értékeiket elvették. Sokan voltak, akik az amerikai hatóságoknál feljelentést tettek Himlerék ellen.
Családja[szerkesztés]
Unokaöccse Királyhegyi Pál volt.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár – A Magyarság évfordulónaptára, 2011. július
- ↑ Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem (önéletrajzi regénye) (Gondolat Könyvkiadó, 1979) ISBN 963-280-777-4
- ↑ A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó)
- ↑ Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem. Budapest, 1979, Gondolat. ISBN 963-280-777-4
Műve[szerkesztés]
- Márton Himler. Így néztek ki a magyar nemzet sírásói: a magyar háborús bűnösök amerikaiak előtt tett vallomásának hiteles szövege. New York: St. Marks Print. Corp. (1958)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon – Sztójay-kormány
- Chronicling America – Magyar Bányászlap
- National Register of Historic Places Registration Form – Martin Himler House
- Randolph L. Braham. The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary. Detroit: Wayne State University Press (2000). ISBN 978-0814326916
- Robert M. Rennick. Kentucky Place Names. Lexington, KY: University Press of Kentucky (1988). ISBN 9780813101798
- Mieczysław B. Biskupski, Piotr Stefan Wandycz. Ideology, politics, and diplomacy in East Central Europe. Rochester, NY: University Rochester Press (2003). ISBN 9781580461375
- George D. Torok. A guide to historic coal towns of the Big Sandy River Valley. Knoxville, TN: Univ. of Tennessee Press (2004). ISBN 9781572332829
- Martin County Historical and Genealogical Society. A pictorial history of Martin County, Kentucky. Paducah, KY: Turner Publishing Company (2001). ISBN 9781563117220
- Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok
További információk[szerkesztés]
- A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó)
- Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
- Magyar-Amerika írásban és képben. Amerikai magyar úttörők és vezető férfiak arcképes életrajza. Magyar egyházak, egyletek, közintézmények története és működése. Szerk. Káldor Kálmán. St. Louis, Hungarian Publishing Co.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel. (New York, 1961)
- Magyar Sajtó Évkönyve. (Bp., 1935-)
- Kovács József: Az amerikai magyar sajtó bibliográfiája. (Kézirat)
- Károlyi Mihály levelezése. II. k. (Bp. 1990)
- Hídfő ; 1958/292. (Vágó P.)
- Az Ember ; 1961/36. (K. Z.)
- Irodalmi Újság (London, Párizs) ; 1961/16
- Magyarság ; 1961/27. (Esz... Es...)
- A Jó Pásztor ; 1961/28
- Californiai Magyar Élet ; 1961/14
