Ugrás a tartalomhoz

George Nathaniel Curzon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Nathaniel Curzon
Született1859. január 11.[1][2][3][4][5]
Kedleston Hall
Elhunyt1925. március 20. (66 évesen)[1][2][3][4][5]
London
Állampolgárságabrit
Házastársa
  • Grace Curzon, Marchioness Curzon of Kedleston (1917. január 2. – )[6][7][8]
  • Mary Curzon, Baroness Curzon of Kedleston (1895. április 23. – 1906. július 18.)[9][7][10][8]
ÉlettársaElinor Glyn[7]
Gyermekei
  • Cynthia Mosley
  • Irene Curzon, Ravensdale 2. bárónője
  • Alexandra Curzon
SzüleiBlanche Senhouse
Alfred Curzon, Scarsdale 4. bárója
Foglalkozása
  • felfedező
  • politikus
  • diplomata
  • utazó
  • külügyminiszter
Tisztsége
  • member of the 24th Parliament of the United Kingdom (1886. július 1. – 1892. június 28.)
  • member of the 25th Parliament of the United Kingdom (1892. július 4. – 1895. július 8.)
  • Az Egyesült Királyság Titkos tanácsának tagja (1895–)
  • member of the 26th Parliament of the United Kingdom (1895. július 13. – 1898. augusztus 10.)
  • a Lordok Háza tagja (1898 – 1925. március 20.)
  • Governor-General of India (1899. január 6. – 1905. november 18.)
  • Lord Warden of the Cinque Ports (1904–1905)
  • Chancellor of the University of Oxford (1907–1925)
  • President of the Royal Geographical Society (1911–1914)
  • Lordpecsétőr (1915–1916)
  • Secretary of State for Air (1916. május 15. – 1917. január 3.)
  • Lord President of the Council (1916. december 10. – 1919. október 23.)
  • Lordok Házának vezetője (1916. december 10. – 1924. január 22.)
  • az Egyesült Királyság külügyi államtitkára (1919. október 23. – 1924. január 22.)
  • Lordok Házának vezetője (1924. november 3. – 1925. március 20.)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • Térdszalagrend
  • Order of the Star of India
  • Order of the Indian Empire
  • Patron’s Medal (St. George Littledale, 57, 1895, Élisée Reclus)[11]
  • a Royal Society tagja (1898)[12]
  • Fellow of the British Academy (1898)[12]
  • Royal Victorian Chain (1903)
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz George Nathaniel Curzon témájú médiaállományokat.

George Nathaniel Curzon (Kedleston Hall, 1859. január 11.[1][2][3][4][5] –‎ London, 1925. március 20.[1][2][3][4][5]) brit államférfi, India alkirálya (1899–1905), brit külügyminiszter (1919–24) volt. Hivatali ideje alatt meghatározó szerepe volt a brit politika alakításában. A forrásokban 1898-tól gyakran Curzon báróként, 1911-től Curzon grófként, 1921-től pedig Curzon márkiként hivatkoznak rá.

George Nathaniel Curzon 1859. január 11-én született Kedlestonban, az Egyesült Királyság területén.[13] Tanulmányait Etonban és Oxfordban végezte. Becsvágyának és a külügyek területén tanúsított ismereteinek köszönhetően hamarosan hírnevet szerzett. Sokat utazott és 1892-ben könyvet adott ki Perzsiáról (ma Irán). 1891-ben - Southport konzervatív képviselőjeként - kinevezték az Indiai Iroda államtitkárának. 1895-től hasonló megbízatást látott el a külügyminisztérium szolgálatában. 1898-ban - 39 éves korában - elérte élete egyik legfőbb célját, amikor kinevezték India alkirályának. Bár jó ügyintéző volt, Herbert Kitchenerrel (az indiai brit hadsereg főparancsnokával) való összecsapásának köszönhetően hamarosan leváltották ebből a pozícióból. Ez rossz hatással volt a karrierjére és több évre mellőzték a politikai életből. 1906-ban felesége elhunyt és idejét politikán kívüli tevékenységekkel töltötte.[14]

1911-ben, némi kompenzációként grófi címet adományoztak a részére. 1915-ben végül ismét komolyabb megbízatást kapott (Lord Privy Seal), amikor koalícióra lépett Herbert Asquith miniszterelnökkel. 1916-ban rövid ideig a légügyi tanács elnöke lett. Ezt követően három éven keresztül a Királyi Államtanács elnöki tisztségét (Lord President of the Council) látta el. 1916 decemberétől 1919 októberéig a hadügyi tanács tagja volt. Emellett átvette a konzervatív párt vezetését is a Lordok Házában. 1919-ben - Arthur Balfourt követően - kinevezték külügyminiszternek. Ebben jelentős szerepet játszott tapasztaltsága és ambíciója. Végső célját, a miniszterelnöki tisztségbe való kinevezését végül nem sikerült elérnie, ami csalódottsággal töltötte el. 1924-ben ismét a Királyi Államtanács elnöke lett.[14] 1925. március 20-án hunyt el Londonban.[13]

Szerepe a trianoni békeszerződésben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920. február 12-én – főként Bánffy Miklós tevékenységének köszönhetően – a brit parlament alsóházában felmerült a magyarsággal kötendő méltányosabb békeszerződés igénye. Ez kezdetben pozitív hatással volt a bizottsági üléseken folytatott megbeszélésekre is. Február 25-én Curzon külügyminiszter elismerte, hogy a békeszerződés-tervezetre adott magyar válaszokat is figyelembe kell venni. David Lloyd George és Francesco Saverio Nitti erősen támogatta ezt az álláspontot. Ezt azonban a francia álláspontot képviselő magyarellenes Alexandre Millerand, aki a magyarságot a „legálnokabb népnek” tartotta és Philippe Berthelot (aki Edvard Beneš jó ismerőse volt) is ellenezte. Az esélyeket tovább rontva a brit külügyminisztérium tervezetét egy ugyancsak magyarellenes személy, Allen Leeper készítette elő. Leeper indoklását meghallgatva Curzon David Lloyd George ellen fordult és nemcsak támogatta a Leeper által benyújtott tervezetet, hanem felszólította a bizottságot annak jóváhagyására. Ebben vélhetőleg szerepet játszott az is, hogy felismerte a francia álláspont merevségét és megváltoztathatatlanságát. A végeredmény végül a trianoni békeszerződés lett.[15][16]

  1. 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27.
  2. 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. "Kindred Britain".
  7. 1 2 3 "Oxford Dictionary of National Biography" (angol nyelven). Oxford University Press. 2004.
  8. 1 2 p5356.htm#i53558, 2020. augusztus 7.
  9. "Kindred Britain".
  10. "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven).
  11. Brit Királyi Földrajzi Társaság (2022). "Gold Medal Recipients" (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság.
  12. 1 2 "Who's who". Who's Who. A & C Black.
  13. 1 2 "Encyclopædia Britannica Online: George Nathaniel Curzon, Marquess Curzon" (angol nyelven). Hozzáférés: 2012. november 7.
  14. 1 2 "Oxford Dictionary of Political Biography: George Nathaniel Curzon" (angol nyelven). Hozzáférés: 2012. november 7.
  15. Cartledge, Bryan (2009). Mihály Károlyi and István Bethlen, Hungary, Makers of the Modern World. Haus Publishing Ltd., London. 99–102. o. ISBN 9781905791736.
  16. Romsics, Ignác (2007). A trianoni békeszerződés (Elektronikus könyv kiadás)/Kísérletek a békefeltételek megváltoztatására fejezet, a 115. jegyzet előtt. Osiris Kiadó, Budapest. ISBN 9789633899649.