Lovászy Márton (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovászy Márton
Született1891. április 27.[1]
Zombor
Elhunyt1975. március 3. (83 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaSplényi Mária Adrienne
(h. 1918–1930)
Róth Debóra
(h. 1933–1975)
SzüleiLovászy Márton
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (Hv10-1-45)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Lovászy Márton Jenő (körülbelül a negyvenes évekig: ifj. Lovászy Márton;[4] Zombor, 1891. április 27.Budapest, 1975. március 3.)[5][6][7] újságíró, író, lapszerkesztő, id. Lovászy Márton fia.

Élete[szerkesztés]

Lovászy Márton és Schäffner Angyalka (1871–1932)[8][9] fia. A Budapesti Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult. 1912-től 1919-ig az ellenzéki Magyarország című lap munkatársaként dolgozott. 1920-ban követte apját a Bécsbe, aki a Károlyi-kormányban betöltött szerepe miatt kényszerült emigrációba. 1921-től apja és Garami Ernő szerkesztette Jövő című lap nyomdai szerkesztője volt. 1923-ban tért vissza Magyarországra, és az Esti Kurír munkatársa lett. 1939-től volt a lap felelős szerkesztője.

1928-ban jelent meg Írisz című kisregénye. Ezt követően még számos kisregénye, regénye jelent meg elsősorban a Világvárosi Regények sorozatban. Egyes műveit kiadták angol, francia, cseh és román nyelven is.

A második világháború után a Reggeli Újság szerkesztője, majd a Friss Újság egyik vezető munkatársa volt. Rádiójátékok és dokumentumműsorok írója illetve összeállítója. Írásai jelentek meg az ifjúsági és gyermekirodalom újságjaiban is. 1958-ban a Magyar Néphadsereg Színháza mutatta be Róna Tiborral írt verses ifjúsági színművét, a Robin Hood-ot.

Megjelentette Károlyi Mihályra és körére vonatkozó visszaemlékezéseinek nagy részét.

Idősebb korában a Ludas Matyiban jelentek meg bölcs humorú versei és egyéb szatirikus írásai.[10]

Magánélete[szerkesztés]

Első felesége báró Splényi Mária Adrienne (1893–1964) volt, akit 1918. június 22-én Budapesten vett nőül, ám 1930-ban elváltak.[11] Második házastársa Róth József és Bienenstock Fáni lánya, Debóra, "Dolly" (1902–1984)[12] volt, akivel 1933. szeptember 14-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[13]

Gyermekei: Lovászy Angéla, Lovászy Lívia.

Regényei, kisregényei[szerkesztés]

  • Írisz, Pantheon Irodalmi Intézet, Budapest, 1928
  • Éjfély kisasszony, Széchenyi Irodalmi és Művészeti R.-T., Budapest, 1943
  • A nagy kísérlet, Athenaeum, Budapest, 1947; Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010, ISBN 9789632999746
  • Az áruló pénz (folytatásos regény, Friss Újság, 1949. augusztus–december)

A budapesti Literária kiadó Világvárosi Regények sorozatában megjelent kisregényei:

A budapesti kiadásokban négy kivételével még ifj. Lovászy Márton néven jelentek meg. (A háború utáni külföldi kiadásokban már nem.)

  • Menekülés, 13. szám, 1932
  • Hajnali látomás, 26. szám, 1932
  • A szerencse éjszakája, 42. szám, 1932
  • A nagyhercegné, 58. szám, 1933[14]
  • A mámorsziget, 100. szám, 1933[14]
  • A gazdag házasság, 131. szám, 1934
  • Péntek éjjel, 148. szám, 1934
  • Megmentelek!, 226. szám, 1935
  • Soha ilyen éjszakát!, 242. szám, 1936
  • A remek ötlet, 265. szám, 1936
  • A rejtélyes vendég, 300. szám, 1936[14]
  • A bezárt kabin, 315. szám, 1936[14]
  • Moszkvai kaland, 370. szám, 1937
  • Fogadó a három ördöghöz, 383. szám, 1937
  • Negyven másodperc, 426. szám, 1937
  • A platinakígyó, 443. szám, 1937
  • A reklámvendég, 461. szám, 1937
  • Éjjel tíztől háromig, 471. szám, 1937
  • Vadon-út 5, 500. szám, 1938
  • Új mese az írógépről, 523. szám, 1938
  • A vonat elakad, 563. szám, 1938
  • A júniusi hold, 570. szám, 1938

Elbeszélés kötete[szerkesztés]

  • Nehéz titok, Griff Könyvkiadó, Budapest, 1942[15]

Színműve[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09617.htm, Lovászy Márton, 2017. október 9.
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. A Magyar Irodalmi Lexikon és a Magyar Életrajzi Lexikon szerint is 1930-ig publikált ifj. Lovászy Márton néven, de ez lehetséges, hogy a sajtóban megjelent írásaira vonatkozik. Kisregényei ugyanis még 1938-ban is ezen a néven jelentek meg. Némileg zavaró lehet, hogy apja is ifj. Lovászy Mártonként szerepelt pályája elején.
  5. Lovászy Márton halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 946/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  6. Lovászy Márton gyászjelentése (1975). (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  7. Magyar Életrajzi Lexikonban tévesen: március 5.
  8. Id. Lovászy Mártonné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 18/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  9. másképp: Schaeffner Angéla
  10. Magyar Életrajzi Lexikon fogalmazása szerint.
  11. Házasságkötési bejegyzése Splényi Máriával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 509/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  12. Lovászy Mártonné gyászjelentése (1984). (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  13. Házasságkötési bejegyzése Róth Debórával a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1093/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  14. a b c d A címlapon: Lovászy Márton
  15. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint: 1932

Források[szerkesztés]