Thomas Woodrow Wilson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thomas Woodrow Wilson
Thomas Woodrow Wilson, Harris & Ewing bw photo portrait, 1919.jpg
Az Egyesült Államok 28. elnöke
Hivatali idő
1913. március 4.1921. március 4.
Alelnök(ök) Richard M. Johnson
Előd William Howard Taft
Utód Warren G. Harding
Katonai pályafutása
Csatái első világháború

Született 1856. december 28.
Staunton, Virginia
Elhunyt 1924. február 3. (67 évesen)
Washington
Sírhely Washingtoni Nemzeti Katedrális
Párt Demokrata Párt

Házastársa Ellen Axson Wilson
Edith Galt Wilson
Gyermekei Jessie Woodrow Wilson Sayre
Foglalkozás ügyvéd, akadémikus
Iskolái
Halál oka agyi érkatasztrófa
Vallás Presbiteriánizmus

Díjak

Thomas Woodrow Wilson aláírása
Thomas Woodrow Wilson aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.
Woodrow Wilson emlékműve Poznań-ban, a Wilson parkban.

Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28.Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke volt. Skót-ír származású családba született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult. 19131921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.

Munkássága[szerkesztés]

Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte a trianoni békeszerződés néhány pontját. Elrendelte az alkoholtilalmat (angol nevén Prohibition).

Wilson véleménye a háború kitörésének okairól[szerkesztés]

A történelemtanár megállapítása szerint a háború így tört ki: Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelen Szerb Királyság ellen.

Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk.

  1. Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös.
  2. A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.

Wilson nyilatkozatai[szerkesztés]

Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során.

  • Január 9.: A béke harcosa vagyok!
  • Január 31.: Amerika küldetése a béke küldetése.
  • Január 31.: A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút.
  • Február 26.: Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba.
  • Március 8.: elfogadja az úgynevezett House Grey-memorandumot, amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.

Wilson elnök 14 pontja[szerkesztés]

  1. Nincs többé titkos diplomácia.
  2. A tengerek és a kereskedelem szabadsága.
  3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása.
  4. Leszerelési-egyezmény.
  5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása.
  6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése.
  7. Belgium helyreállítása.
  8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása.
  9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően.
  10. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése.
  11. Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegró kiürítése és visszatérítése.
  12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása.
  13. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez.
  14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga).

A pontok közül néhányat, mint a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra. Róth Ottó a többnemzetiségű Bánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún. Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa a Vendvidéki Köztársaság kálváriája 1919-ben.

Művei[szerkesztés]

Elődök és utódok[szerkesztés]

Elődje:
William Howard Taft
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1913. március 4.1921. március 4.
Az Egyesült Államok elnöki pecsétje
Utódja:
Warren G. Harding
Elődje:
John Franklin Fort
New Jersey állam kormányzója
1911. január 17.1913. március 1.
New Jersey kormányzói zászlaja
Utódja:
James Fairman Fielder

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.