Pálinkás József (fizikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálinkás József
2014-ben
2014-ben
Született 1952. szeptember 18. (71 éves)
Galvács
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1. elnöke
Hivatali idő
2015. január 1. 2018. június 30.
Előd (önmaga mint kormánymegbízott)
Utód Birkner Zoltán
A Magyar Tudományos Akadémia 19. elnöke
Hivatali idő
2008. május 6. 2014. május 6.
Előd Vizi E. Szilveszter
Utód Lovász László
A Harmadik Magyar Köztársaság oktatási minisztere
Hivatali idő
2001. július 16. 2002. május 27.
Miniszterelnök Orbán Viktor
Előd Pokorni Zoltán
Utód Magyar Bálint
Politikai pályafutása
Párt
Választókerület Hajdú-Bihar megye területi lista (2006)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagság
Tudományos publikációk száma 1197 (2017. március 22.)[2]
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia (2004, rendes tag)

A Wikimédia Commons tartalmaz Pálinkás József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18. –) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014. június 12-től 2014. december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-től 2018. június 30-áig elnöke.[3] Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001–2002-ben oktatási miniszter.

2020. október 15-én bejelentette, hogy Új Világ Néppárt néven új pártot alapít, amelynek elnöke lett. A párt elindult a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson, Pálinkás József egyéniben Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben.[4]

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait Galvácson a helyi általános iskolában kezdte és a kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta.[5] 1972-ben felvették a szegedi József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) fizikus szakára, ahol 1976-ban Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndijban részesült[6], majd 1977-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének ösztöndíjasa lett, majd 1980-ban tudományos munkatársi kinevezést kapott. 1990–91-ben az intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt. 1996-ban kutatóprofesszori megbízást kapott. 1983 és 1985 között a texasi A. & M. Egyetemen, 1988–89-ben a stockholmi Manne Siegbahn Intézetben volt vendégkutató. 1992-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Fizikai Intézetének címzetes egyetemi tanára lett. 1994-ben az egyetem kísérleti fizika tanszékén kapott egyetemi tanári, később tanszékvezetői kinevezést. 1997–98-ban Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1981-ben doktorált, 1989-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, 1994-ben habilitált.[7] A Debreceni Akadémiai Bizottságnak meg az Atom- és Molekulafizikai Bizottságnak lett tagja. 1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. 2008. május 6-án Roska Tamás és Somlyódy László ellenében a tudományos köztestület elnöke lett. Tisztségében 2011-ben megerősítették, amit 2014-ig viselt. Közben 1994 és 2000 között az Országos, illetve Magyar Akkreditációs Bizottság tagja volt. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába.

Fő kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Tudományos pályájának kezdetén az elektronbombázás során létrejövő belsőhéj-ionizáció kísérleti kutatásával foglalkozott, majd az aranyatomok L-alhéjának könnyűion-lövedékkel történő ütköztetése során létrejövő végállapotok elektroneloszlásának aszimmetriáját vizsgálta. Kutatásai kiterjedtek az elektronbefogással létrehozott, úgynevezett belsőhéj-vakanciák (kihagyások) aszimmetriájának kérdéskörére.

Jelentős eredményeket ért el a nemesgázütközések, elsősorban a neon és proton-hélium ütközések egyidejű ionizációja és töltéscserével járó folyamata tekintetében. Dolgozott a proton-hélium ütközésben az elektron-elektron szóródás révén létrejövő elektronbefogási jelenségek kísérleti jellegű kutatásaiban is.

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

Politikai pályája a rendszerváltás után kezdődött. 1991-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd az 1996-os pártszakadást követően a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja lett. 1998-ban kilépett a pártból, majd egy évre rá belépett a Fideszbe. 2003-ban, a párt újjászerveződését követően a kulturális tagozat elnökévé választották, amelyben több tudós, művész és sportoló is részt vett (például: Jankovics Marcell rajzfilmrendező vagy Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó).

1998-ban az első Orbán-kormányban az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben, Pokorni Zoltán lemondását követően ő vette át az Oktatási Minisztérium vezetését, amely tisztséget a 2002-es kormányváltásig viselt. 2002-ben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja és a Professzorok Batthyány Körének elnöke lett, amiről a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé történt megválasztása után mondott le.

A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei területi listájáról mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. Az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé történt megválasztása után lemondott mandátumáról és a Fidesz kulturális tagozatának elnöki posztjáról, illetve kilépett a pártból.

Pártalapítás[szerkesztés]

2020. október 15-én Pálinkás József elnök, Ábrahám Júlia alelnök és Lantos Gabriella elnökségi tag online sajtótájékoztatón jelentette be az Új Világ Néppárt megalapítását. Több más személy mellett a párt vezetőségének tagja lett Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi államtitkára és európai parlamenti képviselője, valamint Stelli-Kis Sándor ügyvéd, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselőjelöltje is.[8] 2021. május 26-án bejelentette, hogy indul a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson, a Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben. Saját pártja mellett a Jobbik és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is őt támogatja.[9]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Experimental Investigation of the Angular Distribution of Characteristic X-Radiation Following Electron Impact Ionisation (társszerző, 1979)
  • L3-Subshell Alignment in Gold Following Low-Velocity Proton and He+ Impact Ionisation (társszerző, 1980)
  • L3-Subshell Aligment of Gold by C+ and N+ Impact Ionisation (társszerző, 1982)
  • Alignment of He- and H-Like P-States of 48-MeV Foil-Excited Mg Ions (társszerző, 1985)
  • Observation of the Electron Capture into the Continuum States of Neutral Projectiles (társszerző, 1989)
  • Egzotikus elektronbefogási folyamatok (1996)
  • Status of CMS and B-physics with CMS (társszerző, 2000)
  • The CMS Experiment at the CERN LHC (társszerző, 2008)
  • Örökségünk kötelez. Pálinkás Józseffel beszélget Csűrös Csilla; Kairosz, Bp., 2009 (Magyarnak lenni)
  • Egyensúlyban. Ex libris Pálinkás József; szerk. Kindert Judit; Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jozsef Palinkas. Európai Akadémia. (Hozzáférés: 2020. november 21.)
  2. Pálinkás József publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2018. július 4.)[halott link]
  3. Presinszky Judit: Leváltották a magyar tudomány jó királyát, Pálinkás Józsefet. index.hu, 2018. június 20.
  4. Petróczi Rafael: Elindul az előválasztáson, és saját frakcióra hajt Pálinkás József pártja. azonnali.hu (2021. május 21.)
  5. Pálinkás József tudományos életrajza. [2012. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  6. József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1975-1976, Szeged. 1976. 243. o.  
  7. Dr. Pálinkás József. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. [2017. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 4.)
  8. Domokos Erika: Új párt alakult a Fideszből kiábrándultaknak is –→ együttműködnek az ellenzékkel. napi.hu, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  9. Pálinkás József, dr. (magyar nyelven). Előválasztás 2021. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]