Rusznyák István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rusznyák István
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
A Magyar Tudományos Akadémia 12. elnöke
Hivatali idő
1949. november 29. 1970. február 5.
Előd Kodály Zoltán
Utód Erdey-Grúz Tibor

Született 1889. január 22.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1974. október 15. (85 évesen)[4][2]
Budapest[4]
Párt Magyar Szocialista Munkáspárt (1958–)

Foglalkozás
  • politikus
  • orvos
  • patológus
  • belgyógyász

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusznyák István témájú médiaállományokat.

Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22.[5] – Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946), majd elnöke 1949-től 1970-ig.

Kutatási területe[szerkesztés]

Vérfehérjék, a vér alkatrészeinek vegyi vizsgálata. Műtét utáni vérkeringési zavarok keletkezése és elhárítása. Vitaminkérdés. Vesepatológa. A nyirokkeringés fiziológiai és patológiai jelentősége.

Életpályája[szerkesztés]

Zsidó vallású értelmiségi családból származott. Apja Rusznyák Samu (1856–1936) ügyvéd, anyja Beer Riza (Rebeka) volt. 1911-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte meg orvosi oklevelét. A kórbonctani intézetben dolgozott, majd 1912-től a Korányi Sándor által vezetett II. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka lett. Harcolt az első világháborúban. 1926-ban magántanárrá habilitálták, adjunktusként dolgozott tovább.

1931–1945 között a szegedi Orvostudományi Karon a Belgyógyászati Klinika igazgatói feladatait látta el. 1937/38-as tanévre megválasztották dékánnak. 1944 június végén a németek családjával együtt deportálták, de a szegedi egyetem közbenjárására Ausztriában a vagonból kiemelték és Budapestre hozták vissza.[6] A második világháború végén már Budapesten volt.

Budapesten 1945–1946-ban a budapesti II. sz.; 1946–1963 között az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott. 1946-ban az MTA levelező, majd rendes tagjává választották. 1963-ban az I. sz. Belgyógyászati Klinikán befejezte működését, nyugdíjba vonult, de a tudományos közéletben továbbra is bent maradt, mint az MTA elnöke (1949–1970) és mint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetője (1949–1970), utóbb tudományos tanácsadója (1971-től haláláig).

Tudományos tisztségeiből adódóan életében jelentős szerepet játszott a tudományszervezés és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a politikai színtéren is megmérettette magát.[7] 1949–1967 között tagja volt az Országgyűlésnek.[8]

Válogatott művei[szerkesztés]

  • A máj és epeutak betegségei (Molnár Bélával; Budapest, 1933)
  • Die Eiweisskörper der Blutplasmas (társszerzőkkel; Dresden-Leipzig, 1938)
  • A hiányos és egyoldalú táplálkozás (Debrecen, 1940)
  • A nyirokkeringés élet- és kórtana (Földi Mihállyal, Szabó Györggyel; Budapest, 1955)[9]
  • A nyirokkeringés jelentősége, Orvosi Hetilap, (1959)
  • A hypophysis-mellékvesekéregrendszer szerepe trophikus zavarok kialakulásában. Társszerzőkkel. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának közleményei, (1960)
  • Vizsgálatok a rutin és ascorbinsav kapilláris resistentiára kifejtett hatására vonatkozóan patkányban. Többekkel. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, (1962)

Tudományos tisztség[szerkesztés]

Rusznyák István választási beszédet mond 1953. május 9-én a SZTE aulában
  • Orvosok lapja főszerk.
  • Orvosi Hetilap főszerk.
  • Acta Medica Hungarica főszerk., 1950–
  • Magyar Tudományos Akadémia, elnök, 1949–1970
  • Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja, 1948–
  • Szovjet Tudományos Akadémia, külföldi tag, 1958–
  • Csehszlovák Tudományos Akadémia, rendes tag, 1960–
  • Lengyel Tudományos Akadémia, külföldi tag, 1962–
  • Berlini Német Tudományos Akadémia, levelező tag, 1962–
  • Román Tudományos Akadémia, tiszteletbeli tag, 1965–
  • Svájci Orvostudományi Akadémia, levelező tag, 1966–
  • Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia, levelező tag, 1966–

Társasági tagság[szerkesztés]

(Jobbról balra) Rusznyák István, Hetényi Géza, Kautch német professzor, Kautch felesége, Issekutzné, Korányi Erzsébet a Dóm téren, Szegeden, 1954
  • Korányi Sándor Társaság, elnökségi tag
  • Magyar Farmakológiai Társaság
  • Magyar Élettani Társaság
  • Magyar Belgyógyász Társaság
  • Magyar Urológusok és Nefrológusok Társasága
  • Soc. Int. de Médecine Interne, 1950–
  • Int. Soc. of Lymphology, tiszteletbeli tag, 1955–
  • Union Int. d'Angiologie, tiszteletbeli alapító tag, 1961–
  • Csehszlovák J. E. Purkyne Orvostudományi Társaság, 1963–
  • British Medical Assoc. lev. tag, 1966–

Fontosabb kitüntetések[szerkesztés]

  • Korányi Sándor-emlékérem, 1948, 1966
  • Kossuth-érdemrend (második osztály), 1948
  • Kossuth-díj I. fokozat 1949, 1956
  • Semmelweis Ignác-emlékérem, 1959
  • Akadémiai Aranyérem, 1961
  • Lomonoszov-aranyérem (Szovjet Tudományos Akadémia), 1968
  • Cirill és Method-rend I. fokozat (Bolgár Tudományos Akadémia alapításának 100. évfordulója alkalmából), 1970

Irodalom[szerkesztés]

  • Hollán Zsigmond: Rusznyák István, az iskolaalapító. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián megtartott emlékbeszéd. Orvosi Hetilap, 1989/11. sz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13267.htm, Rusznyák István, 2017. október 9.
  2. a b Catalog of the German National Library, 112034929X, 2020. május 31.
  3. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  4. a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Русняк Иштван, 2015. szeptember 28.
  5. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 132/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  6. Rusznyák István a Névpont.hu-ban
  7. Rusznyák Istvánnak a Szegedi Tudományegyetemen 1953. május 9-én elhangzott választói beszéde / [közread. a] Szegedi Egyetem. Szeged, 1953. 25 p. Lelőhely: Országgyűlési Könyvtár.
  8. Nemzetgyűlés almanachja[halott link]
  9. Német, angol és francia nyelven is.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rusznyák István lásd 300. p.

További információk[szerkesztés]