Rusznyák István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rusznyák István
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Született 1889. január 22.
Budapest
Elhunyt 1974. október 15. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos, egyetemi tanár, MTA tag
Díjak Lásd a Kitüntetések szakaszban
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusznyák István témájú médiaállományokat.

Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22.Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946, MTA elnök: 1949-1970).

Kutatási területe: Vérfehérjék, a vér alkatrészeinek vegyi vizsgálata. Műtét utáni vérkeringési zavarok keletkezése és elhárítása. Vitaminkérdés. Vesepatológa. A nyirokkeringés fiziológiai és patológiai jelentősége.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsidó vallású értelmiségi családból származott. 1911-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte meg orvosi oklevelét. A kórbonctani intézetben dolgozott, majd 1912-től a Korányi Sándor által vezetett II. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka lett. Harcolt az első világháborúban. 1926-ban magántanárrá habilitálták, adjunktusként dolgozott tovább.

1931-1945 között a szegedi Orvostudományi Karon a Belgyógyászati Klinika igazgatói feladatait látta el. 1937/38-as tanévre megválasztották dékánnak. 1944-ben deportálták, Ausztriában sikerült levenni a vonatról. A második világháború végén már Budapesten volt.

Budapesten 1945-1946 között a budapesti II. sz.; 1946-1963 között az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott. 1946-ban az MTA levelező, majd rendes tagjává választották. 1963-ban az I. sz. Belgyógyászati Klinikán befejezte működését, nyugdíjba vonult, de a tudományos közéletben továbbra is bent maradt, mint az MTA elnöke (1949-1970) és mint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetője (1949-1970), utóbb tudományos tanácsadója (1971-haláláig).

Tudományos tisztségeiből adódóan életében jelentős szerepet játszott a tudományszervezés és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a politikai színtéren is megmérettette magát.[1] 1949-1967 között tagja volt az Országgyűlésnek.[2]

Válogatott művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A máj és epeutak betegségei (Molnár Bélával; Budapest, 1933.)
  • Die Eiweisskörper der Blutplasmas (társszerzőkkel; Dresden-Leipzig, 1938.)
  • A hiányos és egyoldalú táplálkozás (Debrecen, 1940.)
  • A nyirokkeringés élet- és kórtana (Földi Mihállyal, Szabó Györggyel; Budapest, 1955.)[3]
  • A nyirokkeringés jelentősége, Orvosi Hetilap, (1959.)
  • A hypophysis-mellékvesekéregrendszer szerepe trophikus zavarok kialakulásában. Társszerzőkkel. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának közleményei, (1960).
  • Vizsgálatok a rutin és ascorbinsav kapilláris resistentiára kifejtett hatására vonatkozóan patkányban. Többekkel. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, (1962.)

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rusznyák István választási beszédet mond 1953. május 9-én a SZTE aulában
  • Orvosok lapja főszerk.
  • Orvosi Hetilap főszerk.
  • Acta Medica Hungarica főszerk., 1950-
  • Magyar Tudományos Akadémia, elnök, 1949-1970
  • Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja, 1948-
  • Szovjet Tudományos Akadémia, külföldi tag, 1958-
  • Csehszlovák Tudományos Akadémia, rendes tag, 1960-
  • Lengyel Tudományos Akadémia, külföldi tag, 1962-
  • Berlini Német Tudományos Akadémia, levelező tag, 1962-
  • Román Tudományos Akadémia, tiszteletbeli tag, 1965-
  • Svájci Orvostudományi Akadémia, levelező tag, 1966-
  • Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia, levelező tag, 1966-

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Jobbról balra) Rusznyák István, Hetényi Géza, Kautch német professzor, Kautch felesége, Issekutzné, Korányi Erzsébet a Dóm téren, Szegeden, 1954
  • Korányi Sándor Társaság, elnökségi tag
  • Magyar Farmakológiai Társaság
  • Magyar Élettani Társaság
  • Magyar Belgyógyász Társaság
  • Magyar Urológusok és Nefrológusok Társasága
  • Soc. Int. de Médecine Interne, 1950-
  • Int. Soc. of Lymphology, tiszteletbeli tag, 1955-
  • Union Int. d'Angiologie, tiszteletbeli alapító tag, 1961-
  • Csehszlovák J. E. Purkyne Orvostudományi Társaság, 1963-
  • British Medical Assoc. lev. tag, 1966-

Fontosabb kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korányi Sándor-emlékérem, 1948, 1966
  • Kossuth-érdemrend (második osztály), 1948
  • Kossuth-díj I. fokozat 1949, 1956
  • Semmelweis Ignác-emlékérem, 1959
  • Akadémiai Aranyérem, 1961
  • Lomonoszov-aranyérem (Szovjet Tudományos Akadémia), 1968
  • Cirill és Method-rend I. fokozat (Bolgár Tudományos Akadémia alapításának 100. évfordulója alkalmából), 1970

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hollán Zsigmond: Rusznyák István, az iskolaalapító. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián megtartott emlékbeszéd. Orvosi Hetilap, 1989/11. sz.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rusznyák Istvánnak a Szegedi Tudományegyetemen 1953. május 9-én elhangzott választói beszéde / [közread. a] Szegedi Egyetem. Szeged, 1953. 25 p. Lelőhely: Országgyűlési Könyvtár.
  2. Nemzetgyűlés almanachja
  3. Német, angol és francia nyelven is.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rusznyák István lásd 300. p.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]