Hetényi Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hetényi Géza
Hetényi Géza 1940 körül
Hetényi Géza 1940 körül
Született 1894. szeptember 29.
Budapest
Elhunyt 1959. január 29. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása belgyógyász,
egyetemi tanár
Díjak Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetényi Géza témájú médiaállományokat.

Hetényi Géza (Budapest, 1894. szeptember 29.Budapest, 1959. január 29.)[1] kétszeres Kossuth-díjas magyar belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1950). Idősebb fia ifj. Hetényi Géza belgyógyász, aki Kanadába távozott 1956-ban. Fiatalabb fia dr. Hetényi István későbbi pénzügyminiszter.

Kutatási területe: Máj- és cukorbetegek anyagcseréje, kalcium-anyagcsere, lipodystrophia. A vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak jelentősége a fekélybetegség és a hipertónia patogenezisénél.

Életpályája[szerkesztés]

Dr. Hetényi József ügyvéd és Wischofer Szidónia fiaként született, testvére Hetényi Jenő. A budapesti egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat 1913-1919-ig, tanulmányait megszakította az első világháború, amelyben kitüntették. A háború alatt elvesztette édesapját. Orvos doktori oklevelét 1919-ben kapta meg. Végzés után bekerült gyakornoknak a III. sz. Belgyógyászati Klinikára Korányi Sándor beosztottjaként. Feleségül vette Wabrosch Margitot, akitől két fia született. Az anyagcsere-betegségek tárgykörből 1931-ben habilitálták magántanárrá. A Korányi klinikán dolgozott, az 1934-es kényszerbezárás után is egy évig Korányi mellett. 1938-tól 1944-ben a budapesti Stefánia úti, 1946-tól 1947-ig a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet vezetője. 1946-ban nyert címzetes nyilvános rendkívüli tanári címet, majd 1947-től nyilvános rendes tanárrá nevezték ki, s megbízták a szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika vezetésével. 1948-ban Budapesten új házasságot kötött Radó Etelkával. 1949-ben beválasztották az MTA tagjai sorába. A szegedi egyetemen a tanszékvezetés mellett 1949/50. tanév második szemeszterében prorektori teendőket is vállalt. Tagja volt a Magyar Élettani Társaságnak és a Szovjet Belgyógyász Társaságnak.

1957 végén búcsúzott el a szegedi klinikától, egy éves betegség után ragadta el a halál, Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[2]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1971. október 8-án a Szolnok Megyei Tanács Kórháza Hetényi Géza nevét vette fel, ma Hetényi Géza Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kórház, ugyanekkor szobrot is avattak tiszteletére.[3]
  • 1989 óta Szegeden, a Korányi fasorban bronz dombormű őrzi emlékezetét. A dombormű Kalmár Márton alkotása.

Kötetei[szerkesztés]

Séta a Dóm téren, jobbról balra: Rusznyák István, Hetényi Géza, Kautsch német professzor, Kautsch professzor felesége, Issekutz Béláné, Korányi Erzsébet
  • Az anyagcserebetegségek kór- és gyógytana. Budapest, 1933. 370 p.
  • Légzési szervek betegségei. Társszerzőkkel. Budapest, 1941. 619 p.
  • Részletes belgyógyászat. Budapest, 1951. 651 p.[4]
  • A fekélybetegségek időszerű kérdései. Budapest, 1954. 182 p.
  • A gyomor betegségei. Budapest, 1957. 31 p.
  • Aktuelle Fragen der Geschwürkrankheit. Budapest – Berlin, 1958. 243 p.

Szerkesztései[szerkesztés]

  • Acta medica Academiae Scientiarum hungaricae (főszerk.)
  • Magyar Belorvosi Archivum (alapító tag)

Irodalom (válogatás)[szerkesztés]

  • Julesz Miklós: Hetényi Géza : 1894—1959. [Nekrológ]. Orvosi Hetilap., 1959/8. sz.
  • Emlékezés Hetényi Géza professzorra : szerk. Varró Vince, Zallár Andor. Szeged, 1994. 75 pp.
  • Varró Vince: Hetényi Géza, a Korányiak szellemi örököse. Medicina Kk., Budapest, 2008. 177 pp.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Budapesti Orvosegyesület Balassa-díj és Korányi-díj (1945)
  • Kiváló Munkáért (1945)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1948)
  • Kossuth-díj (1950, 1955)
  • Munka Érdemrend (1954)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a BP. VIII. ker. állami halotti akv. 220/1959. folyószáma alatt.
  2. A Farkasréti temetőben levédett sírok.
  3. Varró Vince: Hetényi emlékbeszéd.["Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza" névadó és szoborleleplező ünnepségen 1971. október 8-án elhangzott beszéd]. Magyar Belorvosi Archivum, 1971/5. sz.
  4. 2. kiad. 1952; 3. kiad. 1958.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 716. o.  
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Hetényi Géza lásd 133-134. p.