Francia Kiss Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Francia Kiss Mihály
Francia Kiss Mihály.jpg
Született 1887. november 22.
Kecskemét
Meghalt 1957. augusztus 13. (69 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető, Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Szolgálati ideje 1908-1924 majd 1938-1939
Rendfokozata tiszthelyettes
Egysége Rongyos Gárda
Csatái első világháború, második világháború
Civilben földműves
Francia Kiss Mihály sírja Budapesten. Új köztemető: 301.

Francia Kiss Mihály (Kecskemét, 1887. november 22.Budapest, 1957. augusztus 13.) magyar katona, a Rongyos Gárda szervező parancsnoka és a magyar gerilla-hadviselés specialistája. A második világháborút követően háborús és egyéb bűncselekmények miatt 1948-ban, távollétében halálra ítélték. Az ítéletet hosszú bujdosása miatt, 1957 májusában történt elfogását követően 1957. augusztus 13-án hajtották végre.

Szülei[szerkesztés]

A Francia előnevet az ősei a franciák elleni harcokban elért helytállásért kapták. Apja I. Francia Kiss Mihály, aki magas kitüntetéseket kapott a Bosznia annexiója alatt tanúsított hősies helytállásáért, édesanyja Vörösmarty Julianna, a költő rokona. A család 300 éve a kecskeméti földeken gazdálkodott.

Katonai karrier[szerkesztés]

1908-tól a 38-as Mollinary-ezredben szolgált, ahol a Szerbia elleni csatákban szerzett hírnevet, majd az orosz fronton is harcolt. Innen az olasz frontra küldték, ahonnan a románok ellen vezényelték. Egészen 1919 áprilisáig harcolt a Székely Hadosztályban, majd katonaként egészen 1924-ig szolgált a Nemzeti Hadseregben, mint felderítő. Az első világháborúban a cs. és kir. 38. gyalogezredben szolgáló 3 fivérét veszítette el.

Rongyos Gárda[szerkesztés]

Az 1919-es események idején azzal szerzett hírnevet, hogy egy áprilisi éjszakán beosont az italozó vörösgárdisták közé és onnan megszöktette az édesapját és Héjjas Iván testvérét, Aurélt. Továbbá kimentette a kalocsai érsek két húgát is. 1919 novemberétől a Héjjas-különítmény tagjaként, részt vett a fehérterrorban.

Később a nyugat-magyarországi felkelés idején, 1920. augusztus 5-én lerohanta Fölöstöm katonai raktárát és onnan sok fegyvert zsákmányolt a 120 orgoványi és kecskeméti felkelővel. Több csatát is megnyert katonáival, a legjelentősebb ezek közül az első ágfalvi csata, amelyben Kaszala Károllyal és Maderspach Viktorral együtt volt a magyar csapatok parancsnoka.

A gerillataktika magyar specialistája volt. Az általa vezetett gárdisták egy darab géppuskával rendelkeztek, melynek helyét állandóan változtatva, elhitette a határ túl oldalán lévőkkel, hogy a felkelőknek akár több tucat is van. Másik megtévesztő taktikai elem volt még az, hogy tüzeket gyújtatott az osztrák állomáshelyek körül, akik ezután rendre elmenekültek a vélt túlerő miatt.

Később feljelentették a Héjjas-különítményben játszott szerepe miatt, valamint Kalmár Vilmos kereskedő meggyilkolásáért, de a vádakat ejtették, Győrfi bíró kimondta, hogy erkölcsileg, katonailag tiszta, majd a bíró lejött a pulpitusról és kezet rázott vele.[1]

Családja és a két háború közti időszak[szerkesztés]

Leszerelése után feleségül vette a kecskeméti Zombory Karolint, akitől két leány gyermeke született: Karolina és Erzsébet. 1938-ban Héjjas hívására részt vett a felvidéki és a kárpátaljai gerillaharcokban 26 társával egyetemben, akiket sértetlenül hazavitt. Az erdélyi bevonulás után részt vett a rendfenntartásban, de a háborúban már a kora miatt nem vett részt.

Bujdosás és a kivégzése[szerkesztés]

Sok magyar katona a második világháború után külföldre menekült, de Francia Kiss Mihály maradt az orgoványi pusztákon bujdosásban. 1948-ban távollétében Héjjas Ivánnal együtt halálra ítélték, 66 személy 1919-es meggyilkolása vádjával. Az izsáki plébános adott neki új iratokat, innentől Kovács Józsefként élt. Bujdosásában osztozott két lánya is.

1956-ban a forradalom idején önként jelentkezett a rendőrségen, perének újrafelvételét kérve. A forradalom leverése után azonban újra elbujdosott, egy orgoványi, majd később egy izsáki csőszkunyhóban élt, ahol 1957 márciusában egy razzia során elfogták és a korábban hozott ítéletet augusztus 13-án végrehajtották rajta.

Francia Kiss Mihály lánya a rendszerváltást követően felülvizsgálati indítványt nyújtott be azért, hogy vizsgálják felül a háborús és egyéb bűncselekmények miatti halálos ítéletét. Az 1994. november 28-án megtartott nyilvános ülésén az 1957-ben kiszabott halálos ítéletet a bíróság hatályában tartotta.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Buják Attila: Francia Kiss perei. 168ora.hu. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
  2. Medveczky Attila: Hazájáért harcolt, halnia kellett. miep.hu. (Hozzáférés: 2011. július 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]