Pilisy Róza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pilisy Róza
Pilisy Róza by Kozmata Ferenc.jpg
Született Schumayer Rozália
1857. december 1.[1]
Pilis[1]
Elhunyt 1931. július 18. (73 évesen)[2]
nem ismert
Állampolgársága Magyar Királyság
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisy Róza témájú médiaállományokat.

Pilisy Róza, más forrásokban Pilisi; születési nevén Schumayer Rozália (1857. december 1.[3]1931. július 18.[* 1][4]) magyar írónő, művelt kurtizán, „a magyar kaméliás hölgy”.[3] Vendégei közé tartozott Zichy Jenő, Batthyány Elemér és Apponyi Albert. Krúdy Gyula is rendszeresen látogatta.[5]

Élete[szerkesztés]

Szinnyei József szerint Schumayer Ignácz katona és Láng Borbála lányaként született Pilisen.[3] Ugyanakkor Krúdy Gyula szerint édesapja ismeretlen katonatiszt volt, aki elcsábította egy pilisi orvos lányát.[6] Nagyszülei nevelték, 17 évesen azonban teljesen egyedül maradt, egy huszártiszttel a fővárosba szökött, de kapcsolatuk nem tartott sokáig. Egy virágboltban kezdett dolgozni, hogy eltartsa magát, itt figyeltek fel rá a város előkelőségei, majd Apponyi Albert lakást vásárolt a számára.[5] Itt szalont rendezett be, előkelő urak jártak hozzá, akiket nem csak szépsége, de műveltsége is vonzott. A jól jövedelmező kurtizánélettel szerzett pénzből fényűző otthont alakított ki magának a Magyar utca 20. szám alatt, mely bordélyházként is funkcionált.[5] Szalonjában megfordultak politikusok, híres írók, és a szóbeszéd szerint hercegek és királyok is.[7] Krúdy Gyulának sokáig a múzsája volt Pilisy, többek között A vörös postakocsiban is visszaköszön az alakja.[5] Pekár Gyulával való szerelmi viszonyáról Krúdy is megemlékezett, a férfi miatt Pilisy öngyilkosságot kísérelt meg, bár a kiérkező sebészorvos szerint a lövés szögéből ítélve valaki más húzhatta meg a ravaszt. Krúdy Pekárra terelte a gyanút írásaiban, ami miatt a két férfi kapcsolata végérvényesen megromlott.[8][9]

Pilisy Róza rendszeresen írt verseket, novellái megjelentek a lapokban, regényeket is írt.[8]

Munkái[szerkesztés]

  • Pity-palaty. Budapest, 1887 (novelláskötet)
  • Csillagok: regény az életből. Buschmann F. Könyvnyomdája. Budapest, 1893.
  • Réz István és egyéb elbeszélések. Budapest, 1896.
  • A három kadét. Budapest, 1899.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Közlés napja
  1. a b Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven), 1905
  2. Hírek, 1931. július 18.
  3. a b c Szinnyei József. Pilisi (családi nevén Schumayer) Róza, magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Viktor akadémiai könyv- kereskedése (1905) 
  4. (1931. július 18.) „Hírek”. Az Est (161), 10. o, Kiadó: Arcanum.  
  5. a b c d Ő volt Pest leghíresebb örömlánya a 19. században: az angol királytól Krúdyig rengetegen rajongtak a művelt asszonyért. Femina. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  6. (2010) „krúdy Gyula: "Pest Rózsája" : Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála”. Budapesti Negyed 18, 501-507. o. ISSN 1217-5846.  
  7. (1931. július 19.) „Pletykálkodás”. Ujság 7 (162), 17. o, Kiadó: Arcanum.  
  8. a b Ilyen volt 74 évesen a legismertebb magyar kurtizán. 24.hu. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  9. Lipp Tamás (2012. július 20.). „Krúdy, Pekár és Pilisy Róza. Toldi bosszúja”. 168 óra. (Hozzáférés ideje: 2021. május 28.)  

További információk[szerkesztés]