Kőváry Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőváry Gyula
Az 1910-es években
Az 1910-es években
Született Kőváry Gyula Miklós József
1884. május 17.
Rimaszombat
Elhunyt 1967. július 15. (83 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Nagy Vilma Erzsébet
(h. 1914–1917)[1]
Takács Ilona
(h. 1917–1921)[2]
Goldschmidt Judit Mária
(h. 1921–?)[3]
SzüleiKőváry Miklós
Mihályi Julianna
Foglalkozása
Színészi pályafutása
Aktív évek 19081956
Híres szerepei Simon mester
Anatole France–Gábor Andor: A néma asszony
Az ideges Gruber
A kölcsönkért kastély

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőváry Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kőváry Gyula, névvariáns: Kővári (Rimaszombat, 1884. május 17.[4]Bécs, 1967. július 15.) magyar színész, konferanszié, író, forgatókönyvíró és rendező.

Életpályája[szerkesztés]

Kőváry Miklós és balogfalvi Mihályi Julianna fiaként született. 1902-ben érettségizett, majd 1906-ban elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Első műveit 1908-tól az Apolló Színházban mutatták be. 1921-ben a Délutáni Kabaréban konferált, 1928 és 1933 között Berlinben saját társulatot alapított Kabarett der Komiker néven. Miután hazatért, 1934-ben a Terézkörúti Színpad és a Medgyaszay Színpad, majd a Pódium Kabaré szerződtette mint író-konferansziét, ahol Békeffi Lászlóval együtt konferált. Ő volt az első, aki blüetteket írt. Több száz tréfa szerzője. Vidám estjeit rendszeresen közvetítették a rádióban a húszas évek végétől a háborúig.[5] 1938-tól a Pódium Írók Kabaréjában szerepelt. 1945 után a Vidám Színpad, a Kamara Varieté, az Ifjúsági Színház és az Állami Faluszínház játszotta műveit. 1957-től Bécsben élt, ahol a Theater der Courage műsoraiban is szerepelt. 1956-ban felterjesztették érdemes művész elismerésre, amit emigrálása miatt nem kapott meg.

Művei[szerkesztés]

1914-ben könyvet is írt Zenebona címmel. Állandó rovatot vezetett a Színházi Élet és a Délibáb című hetilapokban is. Két film forgatókönyvének megírása fűződik a nevéhez: Bob herceg (Huszka Jenővel, 1941-ben) és a Lesz, ami lesz! (ugyanabban az évben).

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-1956): színész-22; író-4.[6]

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1939 A kormány tagja (1. magyar szinkron) n. a. n. a. 1949
1945 Akiket nem lehet leigázni n. a. n. a. 1948
1949 Van hazájuk Robert Scott Mihail Asztangov 1950
1951 Aladdin és a csodalámpa n. a. n. a. 1952

Magyar Rádió[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]