Bodnár Erika
| Bodnár Erika | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1948. március 17. (71 éves) Budapest |
| Házastársa |
Bálint András Lencz György |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Aktív évek | 1966– |
| Híres szerepei |
Egérke Örkény István: Macskajáték Olga Anton Pavlovics Csehov: Három nővér Arsioné Molière: A mizantróp Virgilia William Shakespeare: Coriolanus Bernarda Federico García Lorca: Bernarda Alba háza Nő Spiró György: Csirkefej Borika Lányarcok tükörben játékfilm (1973) Tűű Zsófia, restaurátor Szent Kristóf kápolnája tévéfilm (1983) Teréz Mielőtt befejezi röptét a denevér filmdráma (1989) |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1982 |
| Kiváló művész | 2010 |
| Érdemes művész | 1987 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002) |
| Bodnár Erika az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Erika témájú médiaállományokat. | |
Bodnár Erika (Budapest, 1948. március 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
A Színművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Első szerződése a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötötte. A Berényi Gábor által irányított társulatban, komoly művészi, sok esetben úttörő művészi munka részese lehetett. Színház történeti jelentőségű volt Örkény István drámájának, a Macskajátéknak az ősbemutatója, melyben Egérke szerepét alakította[1] A darab budapesti bemutatóján – a Pesti Színházban – is ő játszotta ezt a szerepet.[2] Partnere lehetett a soha nem titkolt két vetélytársnak: Bulla Elmának és Sulyok Máriának, valamint Greguss Zoltánnak. 1972-ben a József Attila Színház szerződtette, 1974-ben az Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1982-től az önálló társulattá szerveződő Budapesti Katona József Színház alapító tagja. Klasszikus és modern darabokban is kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Filmen, televízióban és a rádióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet.
Bálint András és Lencz György színművészek felesége volt.
Színházi alakításai[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 118. Ugyanitt hatvanegy színházi fotón is látható.[3]
- A "Katona" előtt
- Örkény István: Macskajáték
A színháztörténeti előadás színlapja: A bemutató dátuma: 1971. január 15.[4]
Szereplők:
Erzsi: Hegedűs Ágnes, Giza: Koós Olga
Ilus: Bókai Mária, Józsi : Lukács József
Paula: Gyimesi Pálma, Egérke: Bodnár Erika
Csermlényi Viktor: Bángyörgyi Károly, Bruckner Adelaida: Kaszab Anna
Pincér: ifj. Tatár Endre
Díszlet : Fehér Miklós, Jelmez: Jánoskuti Márta
Rendező: Székely Gábor
- Szakonyi Károly: Adáshiba (Vanda)
- Kornis Mihály: Halleluja (Cica / terhes nő /Demeterné)
- Csehov: Sirály (Nyina)
- Gorkij: Jegor Bulicsov (Sura)
- Shakespeare. II: Richárd (Királyné)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Roxan)
- Strindberg: Bertha és Axel (Hallné)
- Wesker: A konyha (Monique)
- Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei ( Sidonie)
- Edward Albee: Kényes egyensúly (Claire)
- Tábori György: Jubileum (Lotte)
- Dumas–Várady Szabolcs: A három testőr (Milady)
- Harold Pinter:
- Hazatérés ((Ruth))
- Afféle Alaszka (Deborah)
- Spiró György:
- Az imposztor (Súgónő)
- Csirkefej (Nő)
- Koccanás (Naccsága)
- Molière:
- Tudós nők (Amande)
- Mizantróp (Arsinoé)
- A fösvény (Frosin)
- Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
- Shakespeare:
- Coriolanus (Virgília)
- Julius Caesar (Portia)
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Grazia)
- Csehov: A három nővér (Olga)
- Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Grazia) Strindberg: Az apa (Laura)
- Elias Canetti: Esküvő (Özvegy Zartné)
- Frank Wedekind: Lulu (Martha Geschwitz)
- Brecht
- Turandot (Anyacsászárné, Li Gogh)
- Puntila úr és a szolgája (Matti – A tiszteletesasszony)
- Baal (Baal anyja, Mjurk, kocsmáros)
- Kurázsi mama és gyermekei (Parasztasszony; Az öregasszony)
- Hare: A titkos elragadtatás (Marion French)
- Grumberg: Szabadzóna (Léa)
- Koltés: Roberto Zucco (Elegáns hölgy)
- Kárpáti Péter: Akárki (Maria)
- Friel: Pogánytánc (Kate)
- John Arden: Élnek, mint a disznók (Mrs. Jackson)
- Garaczi László: Prédales (Elena)
- Koenigsmark: Agyő, kedvesem! (Culikova)
- Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő (Margit királyné)
- Lőrinczy Attila: Balta a fejbe (Anya)
- Stoppard: Árkádia (Lady Croom)
- Parti Nagy Lajos: Mauzóleum (Lindauer Mari)
- Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (Bernarda)
- Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról
- Arthur Schnitzler: Távoli vidék (Anna Meinhold-Aigner)
- Fosse: Őszi álom (Anya)
- Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány (Öregasszony, piaci árus)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ledér)
- Dosztojevszkij: Az idióta (Jepancsin tábornokné)
- Kukorelly Endre: Élnek még ezek? (Bizsuka)
- Congreve: Így él a világ (Lady Elalale)
- Euripidész: Médeia (1. nő);
- Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája (Marta, Bastian felesége)
- Ibsen: A vadkacsa (Sörbyné)
- Srbljanović: Sáskák (Zana, 50)
- Rombolni nem színházat építeni szívesen - struktúra vita
- Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk (Rachelka)
- Buchsteiner: Nordost (Olga)
- Mosonyi Aliz: Magyar mesék (Önálló est)
- Kovács Dániel-Vinnai András: Virágos Magyarország (Nyulassyné Ibolya, polgármester)
- Bernhard:Heldenplatz (Hedvig, professzor asszonynak nevezik, az elhunyt felesége)
- Radnai Annamária-Kerékgyártó István: Rükverc (Vidráné...)
- Henrik Ibsen: A nép ellensége (Polgár)
- Goethe: Faust I, II. (Több szerep)
- Stephens: Harper Regan (Alison, az anyja)
- Fassbinder: Petra von Kant (Anya)
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
|
|
Tévéfilmek[szerkesztés]
|
|
Hangjáték[szerkesztés]
- Shakespeare: A windsori víg nők (Fordné)
Elismerései[szerkesztés]
- Színikritikusok díja
- Játékfilmszemle – legjobb női alakítás díja
- Farkas–Ratkó-díj (1977)
- Jászai Mari-díj (1982)
- Film- és tévékritikusok díja (1985)
- Érdemes művész (1987)
- Déryné-díj (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
- Vastaps-Díj - a legjobb női mellékszereplő (2006, 2009)
- Kiváló művész (2010)
- Vastaps-díj (2011) - legjobb női mellékszereplő (Két lengyelül beszélő szegény román, Nordost)
- PUKK-díj (2019) - Rozsdatemető 2.0
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A darabot Örkény a színház fiatal rendezőjének, Székely Gábornak az inspirációjára, dolgozta át a regényből színpadra. Az eredeti verzió azonban film forgatókönyv volt, amely Makk Károly felkérésére készült. Az "Oscar" jelölést is kapott filmváltozat csak később készült el.
- ↑ Az eredeti szereposztásban Halász Judit kapta a szerepet. Veszélyeztetett terhessége miatt, ugrott be az utolsó pillanatban Bodnár Erika. Mellette Kaszab Anna kapta meg az ősbemutatón játszott szerepét
- ↑ 2016 április 11.-i lekérdezés
- ↑ A szolnoki Szigligeti Színház közlése alapján
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 963091832 3
- Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
- Bodnár Erika a színház internetes portálján[halott link]
- A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között
- Bodnár Erika - Magyarszinkron
További információk[szerkesztés]
- Bodnár Erika az Internet Movie Database oldalain
- Bodnár Erika a PORT.hu-n (magyarul)
- Bodnár Erika - Internetes szimkron adatbázis
- Filmkatalógus
- HMDB
- Critikai lapok. beszélgetés Berényi Gáborral
- Emlékezés Bulla Elmára
|
