Szikrázó lányok

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szikrázó lányok
RendezőBacsó Péter
ForgatókönyvíróBacsó Péter
Zimre Péter
DramaturgMarx József
FőszerepbenBánsági Ildikó
Bodnár Erika
Pap Éva
Csákányi Eszter
Csongrádi Kata
Madaras József
Avar István
Sörös Sándor
Tardy Balázs
ZeneVukán György
OperatőrZsombolyai János
VágóBoronkay Sándor
HangmérnökPeller Károly
DíszlettervezőVayer Tamás
GyártásvezetőGulyás Lajos
Gyártás
GyártóBudapest Játékfilmstúdió Vállalat
Nyelvmagyar
Forgatási helyszínVác
Székesfehérvár[1]
Paksi Konzervgyár[2]
Játékidő97 perc
Forgalmazás
Bemutatómagyar 1974. április 25.
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szikrázó lányok egy színes, zenés magyar játékfilm, amelyet 1974-ben mutattak be. A film forgatókönyvírója és rendezője Bacsó Péter, társírója: Zimre Péter. A film plakátjára a pop–mozi pop–zene, a film zenéiből készült hanglemez borítójára: a pop–zene pop–mozi szlogent nyomtatták. A fiatalokról és fiataloknak szóló musicalfilmben az alkotók fontos szerepet szántak a film zenéjének, amelyet a zeneszerző Vukán György, többféle stílusban komponált meg. A konzervgyári környezetben játszódó történet szereplői fiatal munkáslányok és asszonyok, életükről, gondjaikról és a férfiak elleni különös lázadásukról szól a film. A film dalait tartalmazó hanglemez, a filmmel együtt 1974-ben jelent meg.

Cselekmény[szerkesztés]

A történet egy konzervgyárban játszódik, az itt dolgozó lányok munkásszálláson laknak. Fiatalok, jókedvűek, szerelmesek, soha nem törődnek bele semmibe egykönnyen, és változtatni akarnak az életükön. Vasárnap reggel a fiúk már várják a szálló előtt a lányokat, mindenki indul szórakozni csak Brigit nem várja senki. A fiú - Brigitta szerelme - elköltözött, senki sem tudja, hogy hol lakik, a levelek sorban érkeznek vissza a leányszállásra. Másnap megkezdődik a munka. Daka Géza művezető és a lányok között megromlott a jó viszony. A művezető túl jókedvűnek találja a lányokat és mindenbe beleköt, mindent kifogásol. A bajt csak tetézi, hogy egyikük Dragosné, bölcsőde hiányában a gyárba csempészi be gyermekét, akit Daka Géza észrevesz, és hogy bosszút álljon, a lányokat elküldi dolgozni a göngyölegtelepre, ahol a rossz ládákat kell rendbe hozniuk. A lányokat ez sem töri le. Jókedvűek maradnak, a munkásszálló tetején napfürdőznek, zenét hallgatnak csak Brigi szomorú, mert a fiút, akitől terhes, hiába várja. Elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg. Szerencsére a lányok még idejében észreveszik és kórházba kerül, ahol a gyomormosást követően életben marad. A lányok nem tudják elviselni az igazságtalan bánásmódot és fellázadnak a művezető ellen és megdobálják paradicsommal. A paradicsomcsata után Daka Gézát leváltják és helyébe az igazgató Flaksza Erzsit a lányok brigádvezetőjét nevezi ki művezetőnek. Bölcsőde vagy horgásztanya? A kérdés egy rögtönzött üzemi értekezleten hangzik el. A lányok, asszonyok természetesen a bölcsődére szavaznak, míg a férfiak inkább horgásztanyát szeretnének. A főkönyvelő is ragaszkodik a férfiak által megszavazott horgásztanyához. A nőknek több sem kell – fellázadnak, megtagadják tőlük a szerelmi szolgáltatást, a hitvesi ágyban, mint ahogy korábban Lüszisztraté. A lányok, asszonyok lázadása győzedelmeskedik a bölcsőde javára. Társadalmi munkában készül a bölcsőde alapja, a lányok a szabadnapjukon is dolgoznak. Brigitta megismerkedik egy sofőr fiúval, aki már esküvőt is tervezne - de Brigi megmondja a fiúnak, hogy gyereket vár mástól. Brigi találkozik régi szerelmével Lacival, de nem vallja be neki, hogy gyereket vár tőle. A fiú neonreklám szerelő, járja az országot. Úgy válik el Brigitől, hogy kevés a remény az újabb találkozásra. Brigi, a lányanya művi abortusza előtt az utolsó pillanatig is hezitál, hogy megtartsa-e születendő gyermekét, ám a műtét előtt mégis úgy dönt, hogy megtartja és megszüli a gyermekét. Most már őt is becsempészik a gyárba, ahogy korábban Drahosné kisbabáját. Brigi boldog, szerelmes az életbe és reménykedik. Még sok minden történhet…

Szereplők[szerkesztés]

Készítették[szerkesztés]

Közreműködtek a Pécsi Balett táncosai.

A zenei felvételek a Magyar Filmgyártó Vállalat stúdiójában készültek.

A filmben elhangzó dalok előadói: Bódy Magdi, Papp Anikó, Szirmay Márta, Berki Tamás, a Mikrolied Vokál (Bódy Magdi, Herczku Annamária, Várszegi Éva) és a Skorpió együttes. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Hidas Frigyes vezényli.

A filmről mondták az alkotók[szerkesztés]

Rendhagyó, – mondta új filmjéről tömören a rendező Bacsó Péter, az utolsó forgatási napon, arra az újságírói kérdésre, hogy milyen lesz a film.[4]

„Nagyon izgatott a zene szerepe a filmben. Az, hogy miként lehetne a zenét kép­re fordítani. Vukán Györggyel és Zsombolyai Jánossal a forgatókönyv születése pillanatától együtt dolgoztunk, így például az operatőri munkát is nagyrészt a zene ritmusa határoz­za meg.”

– Bacsó Péter

Az első magyar popfilmként és munkás-musicalként is emlegetett alkotásban nemcsak aláfestő jelleggel készültek az egyes zenei betétszámok, hanem érzelmi áttételként a szereplő lányok indulatait, szenvedélyeit felerősítendő szándékkal íródtak. A musicalekre jellemző stílusjegyek közül az énekes szövegmondás mellett táncos jeleneteket is láthatnak a nézők. A koreográfia Eck Imre munkája. A zeneszerző Vukán György is részt vett a forgatásokon:

„Nem volt könnyű a feladat. Meglepett a téma… A zene itt nem illusztratív, hanem részese a cselekménynek, indulatokat kell vele kifejezni… stí­lusát tekintve a jazztől a beatig valamennyi hangon megszólal.”

– Vukán György

A főszereplő Bánsági Ildikó néhány napig inkognitóban rendes termelőmunkát végzett a paksi konzervgyárban, ahol a lehetőség szerint minden munkafolyamattal megismerkedett. Erről az alábbiakat mondta:

„A Szikrázó lányok című film a paksi konzervgyárban játszódott. Szóltam a gyártásvezetőnek, hogy szívesen elmennék néhány napra a forgatás előtt dolgozni Paksra, sze­retném, ha életszerű lenne az alakí­tásom. „Ön kicsoda?” — kérdezte tőlem a munkaügyis. „Bán Ildikó va­gyok Dombóvárról” — feleltem. „Az élelmiszeripari technikumba szeret­nék bejutni, azért jöttem ide dolgoz­ni.” Munkaerőhiány volt, felfogad­tak. Fehér bebújós munkaruhát kap­tam. kendőt, nagy gumiköpenyt, csizmát, kesztyűt. Az első nap „ve­gyes-darabost” készítettem az egyik brigád tagjaként, másnap a körtebefőttekhez osztottak be. Jöttek-jöttek az üvegek, ha az egyik kicsúszott a kezemből, eltört, az ölembe folyt a forró lé. Aztán elkövetkezett az a nap, amikor beléptem a mini kö­penyben, mint filmszínésznő. „Ma nem dolgozol?” — kérdezték a volt brigádtársaim. „Ma mozizom — fe­leltem —, én vagyok a főszereplő.” Azért, ha volt egy kis időm forgatás közben, vissza-visszajártam a „körtebefőttesekhez”. És ők visszafogadtak, én meg otthonosan törtem to­vább az üvegeket.[5]”

Hanglemez[szerkesztés]

  • Szikrázó lányok – Pepita SLPM 17469 (a Magyar Filmgyártó Vállalat felvétele)

Az album összes dalának zenéjét Vukán György szerezte, a dalokhoz a verseket Fazekas Lajos[3] írta, kivéve a Szikrázzatok lányok című számot, ennek szövegírója Bacsó Péter. A dalokat énekli: Bódy Magdi, Papp Anikó, Szirmay Márta, Berki Tamás és a Mikrolied Vokál valamint a Skorpió együttes. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Hidas Frigyes vezényli. „Pop–mozi pop–zene” „Pop–zene pop–mozi” Ezzel a szlogennel reklámozták a filmet, illetve a film dalait tartalmazó nagylemezt. A Hanglemezmagazin 1974-ben Keresztes Tibor ajánlásával népszerűsítette a filmet és a zenei albumot. A dalok címei:

  • Vasárnap, vasárnap
  • Futok, viszem
  • Bölcsődal
  • Dal a türelemről
  • Nem és nem
  • Reminiszcencia
  • Madame, az élet...
  • Ébredés
  • Magánydal
  • Lázadás
  • Könnyű szél
  • Győzelem
  • Ánizs, katáng...
  • Munkadal[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bacsókönyv (Napvilág Kiadó, 2007) ISBN 9789639697140
  • Ötlettől a filmig – Áramütés: Bacsó Péter filmje (Magvető Könyvkiadó Budapest, 1979)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szikrázó_lányok&oldid=26878766”