Áramütés (film)
| Áramütés | |
| Rendező | Bacsó Péter |
| Forgatókönyvíró | Bacsó Péter |
| Dramaturg | Újhelyi János |
| Főszerepben | Görbe Nóra Andorai Péter Psota Irén Koszta Gabriella Matti Virtanen Patkós Irma Gálffi László Lázár Kati |
| Zene | Vukán György |
| Operatőr | Andor Tamás |
| Vágó | Kármentő Éva |
| Hangmérnök | Peller Károly |
| Díszlettervező | Romvári József |
| Gyártásvezető | Ónodi György |
| Gyártás | |
| Gyártó | Dialóg Filmstúdió |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Forgatási helyszín | Mafilm műtermei Debreceni Egyetem Budapest Helsinki Kabai pulykatelep[1] |
| Játékidő | 105 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Mokép |
| Bemutató | 1979. január 18. |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Áramütés színes magyar filmdráma, melyet 1977-ben forgattak és 1979-ben mutattak be. Forgatókönyvírója és rendezője Bacsó Péter, aki ebben a filmben dolgozott először Andor Tamás operatőrrel. Munkakapcsolatuk innentől kezdve folyamatos volt.
Készítették[szerkesztés]
- Rendező: Bacsó Péter
- Forgatókönyvíró: Bacsó Péter
- Dramaturg: Újhelyi János
- Konzultáns: Marx József
- Díszlettervező: Romvári József
- Operatőr: Andor Tamás
- Vágó: Kármentő Éva
- Zene: Vukán György
- A rendező munkatársa: Luttor Mara
- Gyártásvezető: Ónodi György
- Színes technika: Fülöp Géza
Közreműködik a Color együttes.
Bartók Béla: Bújdosó és Kodály Zoltán: Norvég leányok című műveit a Debreceni Kodály Kórus adja elő, karnagy: Gulyás György.
Vivaldi Versenyművének részletét Czifra László és a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja elő, vezényel Sándor Frigyes.
A filmben elhangzik:
- Presser Gábor – Adamis Anna: Ezüst nyár (Locomotiv GT együttes)
- Tolcsvay László – Bródy János: Nincs értelme (Fonográf együttes)
Szereplők[szerkesztés]
- Virág – Görbe Nóra
- Vince – Andorai Péter
- Kopácsiné, Virág, Vince és Béla anyja – Psota Irén
- Nagymama – Patkós Irma
- Rozi – Koszta Gabriella
- Béla – Sólyom Kálmán
- Mitta Virjönnen – Matti Virtanen
- Kopácsi – Kölgyesi György
- Burger Sanyi, egyetemista – Gálffi László
- szőke lány, Virág évfolyamtársa az egyetemi bálon – Ferencz Éva
- állatgondozó tanonc a pulykatelepen – Bíró Zoltán
- Szórád doktor, a kórházban – Holl István
- Irén, nővér a kórházban – Lázár Kati
- beteg, a kórházban – Kőmíves Sándor
- rendésznő, a porcelángyárban – Temessy Hédi
- igazgató – Liska Tibor
- Zsarkó, garázsmester – Gáti Oszkár
- varrónő – Győri Ilona
- tanár – Horváth Jenő
- Hegedűs Erzsi
- Várkonyi Szilvia
- fiú a vasúti restiben – Csák György
- fiú a vasúti restiben – Lakatos József
A film cselekménye[szerkesztés]
A film főszereplői Virág és Vince, akik testvérek. Vince egy termelőszövetkezet pulykatelepének vezetője. Falun élnek, apjuk halála óta nagyszülöikkel. Anyjuk nem él velük, Vince a családfenntartó. Virág, főiskolás diáklány, aki a főiskolai kórussal Finnországba utazik vendégszerepelésre. Itt Helsinkiben, a város különböző pontjain, három alkalommal is találkozik egy finn fiúval. Szavak nélkül – mert nem beszélik egymás nyelvét – alakul ki köztük a kapcsolat. Visszatérve Magyarországra, Virág otthagyja az egyetemet, visszamegy falura, a nagyszüleihez. Levelei felbontatlanul visszajönnek Finnországból, és bevallja bátyjának, hogy terhes. Vince, Virág bátyja, azt tanácsolja a lánynak, hogy vetesse el a gyereket. Virág csak arra gondol, hogy ne szóljon bele senki az életébe. Vince kérdésére, hogy: „Hová mész?” azt feleli „Világgá!”. Innen felváltva követjük életét bátyjáéval. Virág, egy vasúti restiben eltáncolja a gyerekét. (Idegenekkel, – köztük fiatalabb és idősebb férfiakkal, katonákkal –, jókedvűen, mindenféle hátsó gondolat nélkül, kezd el táncolni, a zenegép ritmusára. Végül egyedül marad a táncban, és a felgyülemlett belső feszültségét a táncon keresztül kiadva összeesik, és mint utóbb megtudjuk elvetél.) Pesten első munkahelye egy autómosó lesz. Itt keresi meg Vince, és hívja vissza, haza a nagyszülökhöz, a faluba. Virág elutasítja bátyját és a porcelángyári munkahelyen folytatja önálló életét. Itt, egy lopási ügy, és a rendésznő megalázó, embertelen bánásmódja miatt nincs maradása. Harmadik munkahelye egy elfekvőkórház, ahol nővérként alkalmazzák. Vince felkeresi anyját Pesten és Virágot szeretné visszahívni. Az ajtóban egy nyolcéves forma kisfiú fogadja. Apjuk halála óta, a testvérek anyja, egy új kapcsolatban él, ebből született Virág és Vince kisöccse: Béla. Az anya súlyos beteg. Virág elviszi ugyan az anyját a Margitszigetre sétakocsikázni, de nem sikerül neki sem az anyját a mély depresszióból az élet felé visszafordítani. A harmadik munkahelye után Virág munkanélküli lesz és egy razzia során közveszélyes munkakerülés miatt a rendőrségre kerül. Virág visszakerül a faluba, kisöccsével. Vincétől megtudja, hogy itt járt a finn fiú, kereste Virágot, ám Vince a fiút leitatta és megalázta. A testvérek összeverekednek és áramszünet lesz a faluban. Vince a pulykatelepre siet, de áramütés éri. Virág, szájon át próbálja lélegeztetni, feléleszteni bátyját, és kétségbe esve kérdezgeti a körülöttük állóktól: „Ugye él?” „Ugye él”… „Él!”…
1977-ben a film forgatásán mondta Bacsó Péter:
„Virág ösztönösebb, kevésbé intellektuális lény, mint előző filmem (a Riasztólővés) főszereplője. Robbanékony lázadó, sokszor torz formában is. A bátyjával való konfliktusban tulajdonképpen két életszemlélet ütközik össze egymással: az életkényelmébe beletespedt fiú biztonsága és a sokfélét próbáló, a körülményekkel szembeszegülő lány szabadságvágya. Egyiküknek sincs teljesen igaza. Hiszen az ember egyszerre szeretne stabilitást is és szabadságot. — Nem szándékom hosszú ideológiai vitákkal megtűzdelni a filmet, inkább magukkal a cselekedetekkel vetni fel a kérdéseket. A régi puritán eszközeim helyett új kifejezési formát keresek. Nagyon cselekményes játék készül, sok helyszínnel, mozgalmas képekkel és új technikával. Új operatőrrel is dolgozom: Andor Tamással. A főbb szerepeket a tehetséges Görbe Nórán kívül Andorai Péter, Psota Irén, Holl István, Temessy Hédi, Gálffi László játssza.[2]”
A filmet 60 helyszínen, például: a Debreceni Egyetem aulájában, a kabai pulykatelepen, Óbudán, az Aquincumi Porcelángyárban, a Rákospalota-Újpest vasútállomás restijében, Finnországban a helsinki piacon és természetesen a Mafilm műtermeiben is forgatták.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ötlettől a filmig – Áramütés: Bacsó Péter filmje (Magvető Könyvkiadó Budapest, 1979)
- Bacsókönyv (Napvilág Kiadó, 2007) ISBN 9789639697140
- Film Színház Muzsika, 1977. október 8. (21. évfolyam, 41. szám) Az Áramütés forgatásán - Finnország messze van…
- Film Színház Muzsika, 1977. augusztus 6. (21. évfolyam, 32. szám) Magyar filmek előkészületben
