Tolcsvay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tolcsvay László
Tolcsvay László.JPG
Életrajzi adatok
Születési név Tolcsvay Nagy László
Született 1950. június 24. (68 éves)
Budapest
Házastársa Péreli Zsuzsa
Pályafutás
Műfajok rock, country, folk
Aktív évek 1963
Együttes Strangers (1963)
Wanderers
Tolcsvay-trió (1968-)
Tolcsvayék és a Trió (1970-)
Fonográf (1973-)
Hangszer gitár, billentyűs hangszerek, szájharmonika, zenei rendező
Díjak
Tevékenység
Kiadók Hungaroton
Hungaroton-Gong
Hungaroton-Pepita
Sony Music
GrundRecords

Tolcsvay László weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolcsvay László témájú médiaállományokat.

Tolcsvay László, Tolcsvay Nagy (Budapest, 1950. június 24. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész.

Élete[szerkesztés]

Feleségével, Péreli Zsuzsával (Stekovics Gáspár felvétele)

Tolcsvay László 1950-ben született Budapesten. A jelenleg elsősorban rockopera és musicalszerzőként jegyzett Tolcsvay László a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. A Tolcsvay Trio alapító tagja. 1968-ban vált ismertté, amikor megnyerték a Ki mit tud-ot. Együttesük elsőként ötvözte a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. 1973-ban komponálta Petőfi Sándor versére az azóta legendássá vált Nemzeti dalt, amely korosztályának himnuszává vált. 1973-tól a Fonográf együttes tagja és zeneszerzője, több mint tíz lemezt készítettek együtt. A 70-es években Kelet-Európa egyik legnépszerűbb zenekarává váltak. Szerepeltek Hollandia, Belgium és Németország színpadain és TV programjaiban is.

A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem), a mai napig írja Koncz Zsuzsa és Halász Judit dalait is. Közel száz ma már legendás nagylemez őrzi munkáját.

1987-ben komponálta a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rockvilág nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütőegyüttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal.

Színpadi művei közül a legjelentősebbek például a Doctor Herz  (Müller Péterrel és Bródy Jánossal) tíz évig a Madách Színház sikerdarabja volt. A musicalt 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta angol szereposztásban. A Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) premierje szintén a Madách Színházban volt 1991 Húsvétján. Több nyelvre lefordították és Pozsonytól Brnóig, Németországon, Ausztrián, Svájcon és Olaszországon át Amerikáig örvendeztette meg az embereket. A Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten Pénze c. musicalt (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) 1995-től tizenhárom évig telt házak előtt játszották a Madách Színházban, és számos magyar vidéki színház tűzte műsorára. Emellett tíz éven keresztül  minden decemberben Ausztriában, Németországban és Svájcban turnézott az előadás. 2015 óta a Budapesti Operettszínház játssza.

1999 szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház Beszterce ostroma című daljátékát, a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.

1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponált Bella István verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása.

1994-ben a Győri Ballett mutatta be Bábel című táncdrámáját, 2002-ben pedig az ÖrökKörök című balettjét. Az utóbbi kompozícióhoz Bródy János írta a verseket, mindkét mű koreográfusa Bombicz Barbara.

2003-ban komponálta a Rákóczi Fantáziát, amelyet a Párizsi Magyar Intézetben mutattak be. A mű 2004-ben a Római Magyar Akadémián, 2005-ben pedig Kassán és Brüsszelben is hallható volt.

2006-ban Egy mondat a szabadságról címmel kantátát komponált Bródy János versére, amelyet a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben mutattak be az 1956-os forradalom 50. évfordulóján.

2013-ban a Tamási Áron meséjére írt Ördögölő Józsiás című tündérmusicaljét Bori Tamás verseivel A Budapesti Operettszínház mutatta be.

2015-ben a Stendhal regénye nyomán készült Vörös és Fekete c. regényes musicaljét mutatták be (Müller Péter Sziámi) a kaposvári Csiky Gergely Színházban.

Művei[szerkesztés]

Zeneművei[szerkesztés]

  • Tolcsvay László-Fazekas Mihály-Bródy János: Lúdas Matyi (1984, Magyar Színkör-MHV, Hungaroton SLPM 13983)
  • Magyar Mise rock oratórium - Ungarische Messe, 1987
  • Tolcsvay László – Müller Péter-Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma (József, János) – Madách Színház (1991)- (2017 DVD jubileumi koncert MÜPA, GrundRecords)
  • Tolcsvay László – Müller Péter – Bródy János: Doctor Herz (Jan Herz) – Madách Színház (1988, Madách Színház-Hungaroton, Hungaroton SLPX 14096-97)
  • Tolcsvay László: Bábel (1994, Hungaroton-Gong HCD 33760) - Győri Balett
  • Tolcsvay László - Tolcsvay Béla: Magyar Mise / Ungarische Messe (1994, Hungaroton HCD 37761)
  • Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Isten Pénze (1995, Madách Színház CD 012)
  • Tolcsvay - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, (1999, Madách Színház, CD)
  • Tolcsvay László - Müller Péter: Vörös és fekete Standhal regénye nyomán (2015)
  • Tolcsvay László: A hetedik fénysugár - Rákóczi fantázia [Verseit Müller Péter Sziámi írta, megidézve Janus Pannonius néhány sorát is.] (2017, CD, GrundRecords)

Kislemezek[szerkesztés]

  • 1971: SP 838: Zalatnay Sarolta (Tolcsvay L.–Tolcsvay B.: Ne sírj kedvesem) Párhuzamosan létezett ez a kislemez a Koncz Zsuzsa & Tolcsvayék és a Trió kislemezzel

Önálló albumok[szerkesztés]

  • Várd ki az időt (1983) szövegíró: Bródy János
  • Menetrend (1981) Előadó: Koncz Zsuzsa; szövegíró: Bródy János
  • Kapcsolj át! (1993) szövegíró: Müller Péter Sziámi
  • Óriáskoncert (1994)
  • Bábel (1994)
  • Testvérek (1994)
  • Fehér zaj (1997) szövegíró. Müller Péter Sziámi
  • T-Monográf: Tamagocsi (1999) szövegíró: Müller Péter Sziámi
  • 12 nő (2002)
  • '68 (2018)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]