Karácsonyi ének (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karácsonyi ének
Az első kiadás címlapja (1843)
Az első kiadás címlapja (1843)
Szerző Charles Dickens
Eredeti cím A Christmas Carol
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol
Téma a szeretet
Műfaj regény
Következő The Chimes
Kiadás
Kiadó Chapman and Hall London
Kiadás dátuma 1843. december 19.[1][2]
Magyar kiadó Franklin Társulat, Magyar Helikon Könyvkiadó, Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1907[3]
Fordító Benedek Marcell, Szinnai Tivadar, Barkóczi András
Illusztrátor Kass János
Média típusa könyv
Oldalak száma 98 (1976)
ISBNISBN 9632071239 (1976)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonyi ének témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Dickens 1842-ben

A Karácsonyi ének (eredetileg angolul A Christmas Carol) Charles Dickens angol író klasszikus regénye. Dickens 1843-ban írta a művet, ami megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend. Magyarul tucatnyi fordítása, számos átdolgozása ismert. Először 1846-ban jelent meg Karácson-éj. Kísértetes beszély címmel.

Története[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet főszereplője Ebenezer Scrooge, egy uzsorás. Fösvény, lelketlen milliomos, aki utál minden szépet és jót, sőt a karácsonyi ünnepeket és az arra való készülődést is egyenesen gyűlöli. Mindössze két ember van az életében. Az egyikük Fred nevű unokaöccse, akivel alig tartja a kapcsolatot. A másik Bob Crachit, aki saját rosszul fizetett és agyondolgoztatott alkalmazottja.

Egyik éjszaka megjelenik házában hét évvel korábban elhunyt üzlettársának, Jacob Marley-nak a szelleme. Marley, aki életében ugyanolyan ember volt, mint Scrooge, most nehéz láncokat cipelve járja a világot. A kísértet közli Scrooge-dzsal, hogy lelketlensége miatt karácsony előtt három másik szellem látogatja majd meg, három egymást követő napon.

Az első, az elmúlt karácsonyok szelleme Scrooge szomorú gyermekkorát idézi fel, elmúlt karácsonyait, és egyben megmutatja azokat az eseményeket, amik Scrooge jellemének kialakulásához vezettek.

A következő, a jelen karácsony szelleme megmutatja neki unokaöccse és alkalmazottja otthonát. Cratchit szegény ember, kevés a fizetése, nincs pénze mozgássérült kisfia, Tim kezeltetésére sem. Scrooge a látottak hatására sajnálni kezdi a kisfiút.

A harmadik, a jövő karácsonyainak szelleme megmutatja Scrooge-nak, milyen lesz a jövő, ha nem változtat viselkedésén. Ez a szellem a legfélelmetesebb, nem beszél, külseje a „nagy kaszást” idézi fel. A szellem megmutat Scrooge-nak egy letakart halottat, akiről senkinek nincs egy kedves szava és akinek a halálán mindenki örvendezik. Azt is megmutatja, hogy alkalmazottjának fia meghal, mert pénz híján nem tudják kezeltetni. A legnagyobb sokk akkor éri, amikor észreveszi, hogy a senki által nem szeretett halott valójában ő maga.

Scrooge megváltozik az átélt élmény hatására, kedves, jólelkű emberré válik. Tim sem hal meg, mert Scrooge kifizeti a gyógykezelését.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Magyar kiadások[szerkesztés]

Dickens - Christmas Carol editions - 2020-01-03 - Andy Mabbett - 04.jpg

1919-ig[szerkesztés]

  • Boz Károly: Karácson-éj. Kísértetes beszély; fordította: Nagy Péter; Tilsch–Heckenast, Kolozsvár, 1846
  • Karácsoni ének prózában, lévén voltakép egy karácsoni kísértetes beszély; fordította: Belényesi Gábor; Franklin, Budapest, 1875 (Olcsó könyvtár)
  • Boz Dickens Károly: Az elátkozott. Karácsonyi rege; fordította: Mutschenbacher Gyula; Winter Ny., Nagyszombat, 1894
  • Karácsony. Drámai látványosság. Dickens Károly elbeszélése nyomán írta Boz; Lampel, Budapest, 1902 (Fővárosi színházak műsora)
  • Nehéz idők / Karácsonyi ének; fordította: Mikes Lajos; Révai, Budapest, 1908 (Klasszikus regénytár)
  • Karácsonyi ének; fordította: Haraszti Zoltán; Légrády Ny., Budapest, 1917
  • Karácsonyi ének prózában; fordította: Salgó Ernő; Athenaeum, Budapest, 1919

1920–1944[szerkesztés]

  • Karácsonyi ének prózában, vagyis Karácsonyi kísértet-história; fordította: Benedek Marcell; Ifjúsági, Budapest, 1921
  • Karácsonyi történetek; fordította: Karinthy Frigyes, Dobosi Pécsi Mária, bev. Sztrokay Kálmán; Gutenberg, Budapest, 1928 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Karácsonyi történetek, 1-3.; fordította: Pogány Kázmér, Fekete Oszkár; Christensen, Budapest, 193? (Dickens művei)
  • Krizsovánszky Ádámnéː Karácsonyi álom. Dickens nyomán. A kísértet; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1942
  • Karácsonyi ének; fordította: Szirmai Józsefné; Opál, Budapest, 1943 (Opál könyvek)
  • Karácsonyi ének. Kísérteties karácsonyi történet; fordította: H. László Éva, bev. Kárpáti Aurél; Officina, Budapest, 1943

1945–1989[szerkesztés]

  • Karácsonyi ének / Harangszó; fordította: Benedek Marcell, Szinnai Tivadar, utószó: Szinnai Tivadar; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Olcsó könyvtár)
  • Karácsonyi történetek; fordította: Benedek Marcell, Szinnai Tivadar, Geréb Béláné, utószó: Geréb Béláné; Magyar Helikon, Budapest, 1958
  • Karácsonyi ének. Karácsonyi kísértet-história; fordította: Benedek Marcell; Magyar Helikon, Budapest, 1976

1990–[szerkesztés]

  • Walt Disney: Karácsonyi ének; Charles Dickens alapján, fordította: Gaál Eszter; Egmont Hungary, Budapest, 1993
  • Karácsonyi ének / Tücsök szól a tűzhelyen; fordította: Benedek Marcell; Édesvíz, Budapest, 1997 (Aranyág)
  • Karácsonyi ének prózában, avagy Karácsonyi kísértethistória; fordította: Barkóczi András, Európa, Budapest, 2004 (Európa diákkönyvtár)
  • Karácsonyi ének. Karácsonyi kísértethistória; fordította: Rindó Klára, Szabados Tamás; Könyvmolyképző, Szeged, 2009
  • Twist Olivér / Karácsonyi ének; újramesélte Nógrádi Gergely; Petepite, Budapest, 2009 (Klasszikusok újramesélve)
  • Karácsonyi ének; fordította: Benedek Marcell, átdolg. Varga Károly, dramatizált változat Tankó Veronika-Zita; Corvin, Déva, 2010
  • Karácsonyi ének; Charles Dickens alapján, átdolg. Scott McCullar, fordította: Németh Dorottya, Diószegi Dorottya; Ventus Libro, Budapest, 2010 (Klasszikusok képregényben)
  • Karácsonyi ének. Prózában elbeszélve. Karácsonyi kísértettörténet; fordította: Illés Róbert; Helikon, Budapest, 2015 (Helikon zsebkönyvek)
  • László Noémiː Karácsonyi ének; Charles Dickens nyomán; rajz Szimonidesz Hajnalka; Holnap, Budapest, 2017
  • Karácsonyi történetek / Karácsonyi ének / Harangszó / Házi tücsök / Az élet csatája / A szellem embere és az árnnyal kötött alku; fordította: Barkóczi András, N. Kiss Zsuzsa; Európa, Budapest, 2017

Feldolgozások[szerkesztés]

  • A regényt számos alkalommal megfilmesítették, és más formában is feldolgozták (bábfilm a Muppet Show figuráival, rajzfilmek).
  • Scrooge jellegzetes lenéző mondását, a "Bah, humbug"-ot számos filmben kiparodizálják. Mint a Shrekből az angyalban mondja Szamár Shrekre, hogy Ebenezer Shrek, mert Shrek nem szereti a karácsonyt, Shrek pedig elkiáltja magát: „And a Bah, humbug to you!” (Neked pedig Bah humbugot!)
  • A Kacsamesék főszereplője, Dagobert bácsi eredeti nevét – Scrooge McDuck – ebből a regényből kapta. A regénynek létezik feldolgozása a kacsamesék szereplőivel is.
  • 2009-ben a regény kapott egy mozivásznon vetített animációs filmfeldolgozást, melyet Robert Zemeckis rendezett, a fösvény Scrooge-ot pedig Jim Carrey alakítja.
  • A regény ifjúsági változata 2009-ben Nógrádi Gergely Klasszikusok újramesélve sorozatában is megjelent a Twist Olivér című regénnyel egy kötetben.[4]
  • 2012. november 23-án mutatta be a budapesti Pinceszínház Charles Dickens Karácsonyi ének című művét Jordán Tamás főszereplésével, Soós Péter rendezésében.
  • A regény modern környezetbe helyezett, részben vígjátéki feldolgozása a Szellemes karácsony, Bill Murray főszereplésével.
  • Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi: Isten pénze (musical).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]