Uzsorás szerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Id. Lucas Cranach: Jézus kiűzi az uzsorás kufárokat a templomból

Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés.

Az uzsora szó eredete[szerkesztés]

Etimológia: középkori latin usuria ’kölcsönadás kamatra’, ’uzsora’ < latin ūsūra ’kamat’ < latin ūsus ’használat’ < latin ūtor, ūtī, ūsus sum ’használ’.
Az usura a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.

Az uzsorázásra használt népies kifejezés az interezés,[1][2] mely a népies és kissé régies interes /interesz/ ’kamat’ szóból ered, ami pedig latin eredetű vándorszó.

Története Magyarországon[szerkesztés]

Az 1883. évi XXV. törvényben[szerkesztés]

(azóta hatályon kívül helyezték)

Az uzsora egyszerű esete[szerkesztés]

„aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”

Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik[szerkesztés]

  • az uzsorának a törvényben meghatározott módon elpalástolása
  • a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló ígérettel megerősíttetése
  • az uzsora üzletszerűsége
  • tíz esztendőn belül visszaesés.

Büntetése[szerkesztés]

Az egyszerű uzsorának büntetése 1-6 hónapig terjedhető fogház és 100-1000 forintig terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedhet, a fent említett mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az uzsorát elkövette, ha nem oda való illetőségű, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerű nagysága nem mint uzsora-megállapító, hanem mint uzsora-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél vagy házastársa, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott, s annak folytán a közigazgatási bizottság felterjesztésére az eljárást az igazságügyi miniszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.

A korábbi szabályozás Magyarországon[szerkesztés]

Az azóta hatályon kívül helyezett Polgári Törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:

  • Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).[3][4]
  • Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.[5]
  • Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.[6]
  • Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont [7]a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.[8][9]

A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.[10]

Uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.[11]

A hatályos szabályozás Magyarországon[szerkesztés]

Az uzsorás szerződés fogalmát a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) a következőképpen határozza meg: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.[12]

Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése körében a törvény úgy rendelkezik, hogy uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.[13]

A semmisség körében a törvény előírja, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Nemzet Online – Öngyilkosság „interezés” miatt. 2008. február 20.
  2. Magyar Nemzet Online[halott link] – Miért nem jelentik fel az uzsorásokat? 2010. május 13.
  3. 1959. évi IV. törvény 202. §
  4. 2013. évi V. törvény 6:97. §
  5. 1959. évi IV. törvény 237.§ (1) bek.
  6. 1959. évi IV. törvény 237.§ (2) bek.
  7. az egyetlen eltérés a két törvényszöveg között: csak az 1959. évi IV. törvényben szerepel
  8. 1959. évi IV. törvény 237.§ (3) bek.
  9. 2013. évi V. törvény 113. § (3) bek.
  10. 1959. évi IV. törvény 237.§ (4) bek.
  11. 2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.
  12. 2013. évi V. törvény 6:97. §
  13. 2013. évi V. törvény 6:113. § (3) bek.
  14. 2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Gáspárdy László: Az uzsora néhány időszerű társadalmi és polgári jogi kérdése. Ügyészségi Kiskönyvtár 18. (1965)
  • A Pallas nagy lexikona