Péreli Zsuzsa

Péreli Zsuzsa
Született	Péreli Zsuzsa 1947. július 8. (76 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tolcsvay László
Foglalkozása	képzőművész, kárpitművész
Iskolái	Iparművészeti Főiskola (1969–1974)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1981) Érdemes művész (2002) Prima-díj (2006) Kiváló művész (2008) Kossuth-díj (2018) A Nemzet Művésze (2020)
PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Péreli Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Péreli Zsuzsa (Budapest, 1947. július 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, kárpitművész, érdemes és kiváló művész. Férje Tolcsvay László, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Élete

Tizennégy éves korától művészeti szabadiskolákban tanult rajzolni (a Dési Huber Körben, valamint a Postás Művelődési Központban, ahol mestere Zilahy György festőművész volt). 1964-ben keramikus szakvizsgát tett.

A hatvanas években rendszeresen járt a tokaji művésztelepre, olajképeket, pasztelleket és grafikákat készített. Minden alkalmat megragadott, hogy festhessen. 1964–1969 között restaurátorként dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban. 1968-ban megismerkedett Tarján Hédi kárpitművésszel, aki megtanította szőni, előkészítve a főiskolára. Pérelit magával ragadta a technika és ezután képei már szövőszéken születtek. 1969–1974 között végezte művészeti tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán.

1974 óta saját műtermében (otthonában) dolgozik, minden művét maga szövi. A falikárpitokon kívül, grafikákat, akvarelleket, kollázsokat, és papírmunkákat is alkot. 1977 óta kiállító művész.

1993–ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagjává, 1998-ban pedig rendes tagjává választotta.

Művészete

Pérelit a különböző forrásokban többféleképpen határozzák meg: kárpitművész, textilművész, gobelinművész; ő maga leginkább a kárpitművész kifejezést használja. Frank János neves művészettörténész a „gobelin szinonimájának” nevezte. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 2001-ben - a külföldi művészek közül elsőként - önálló tárlatot rendeztek alkotásaiból a gobelin hazájában, a franciaországi Aubussonban is.

„Újító, kísérletező törekvései mellett etikai szempontból is fontos számára a kárpitszövés hagyományainak megőrzése. Ferenczy Noémi szellemiségét követve minden munkáját maga szövi. Érzékenyen reagál a jelen problémáira, de már korai alkotói korszakától kezdve különös empátiával érezte át egy hajdanvolt aranykor emlékeit, a múlthoz kötődő városi, illetve népi kultúra tárgyi világán keresztül az egyszerű emberek sorsát.”

Magánélete

Férje Tolcsvay László zeneszerző.

Kiállításai

Egyéni kiállítások

• 1977 Fészek Klub, Budapest
• 1978 István Király Múzeum, Székesfehérvár
• 1979 Művelődési Központ, Debrecen
• 1981 Vigadó Galéria
• 1982 Zwinger (Öregtorony), Kőszeg
• 1982 Művelődési Központ, Balassagyarmat
• 1983 Tamási Galéria, Tamási
• 1985 Kék kápolna, Balatonboglár
• 1987 Műcsarnok , Budapest
• 1988: Művelődési Központ, Szentes
• 1988: Városi Galéria, Pápa
• 1990 Szentendrei Képtár
• 1990 Művelődési Központ, Baja
• 1991 Katolikus Akadémia, Hamburg ; Magyar Kultúra Háza, Berlin ; Dóm, altemplom, Szeged; Kastélygaléria, Szirák
• 1992 Dorottya Galéria, Budapest; Lloyd Palota, Győr
• 1994 Budapesti Történeti Múzeum (akadémiai székfoglaló kiállítás); József Attila Művelődési Központ, Baja; Kultur- und Informationszentrum, Stuttgart; Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Bonn; Művelődési Központ, Ózd
• 1995 Csók István Képtár, Székesfehérvár
• 1996 Kisgaléria, Pécs; Vaszary Képtár, Kaposvár; Ipszilon Galéria, Szentendre; Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre; Városi Könyvtár Galériája, Szigetszentmiklós
• 1997 Ernst Múzeum , Budapest ; Művelődési Központ, Baja; Tamási Galéria, Tamási; Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd
• 1999 Szög-Art Galéria, Szeged; Művelődési Központ, Ráckeve; Zichy-palota, Győr; Nagy István Képtár, Baja; Szent Mihály Kápolna, Budapest
• 2000 Városi Művészeti Múzeum, Győr
• 2001 Festőterem, Sopron; Musée départemental de la tapisserie d'Aubusson, Aubusson (Franciaország)
• 2002 Nemzeti Múzeum, Kassa; Villa Flora, Ótátrafüred; Szlovák Nemzeti Múzeum, Pozsony; Bencés Galéria, Tihany; Magyar Intézet, Párizs; Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba; Magyar Intézet, Berlin
• 2003 Erdész Galéria, Szentendre; Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét; Galeria Elektor, Mazowieckie Centrum Kultury i Sztuki, Varsó; Csornai Múzeum
• 2004 KogArt Ház, Budapest; Római Magyar Akadémia, Róma
• 2005 Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ; Kuopio, Finnország; IIsalmi, Finnország
• 2006 Parnu Városi Galéria, Észtország; Haapsalu, Észtország; Városi Múzeum, Fonyód; Somogyi József Galéria, Pápa; Gaál Imre Galéria, Budapest; Nagytétényi Kastélymúzeum, Budapest
• 2007 Turinform Galéria, Tokaj
• 2008 Iparművészeti Múzeum, Budapest
• 2010 Magtár Galéria, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
• 2011-től Pálos Karmelita Kolostor, Sopronbánfalva
• 2011–12 Városi Művészeti Múzeum Győr
• 2012 Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Berlin; Zsinagóga, Zalaegerszeg; Városi Múzeum, Fonyód
• 2013 Képtár, Szombathely
• 2014 Kogart Tihany
• 2015 Városi Galéria, Pécs
• 2017 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
• 2017–18 Ferenczy Múzeum, Szentendre
• 2018–19 KogArt Ház, Budapest
• 2019 Macao Contemprorary Art Museum, Kína

Csoportos kiállításai

• 1976: Kortárs magyar textilművészet, Gallery Vigo-Sternberg, London, Grassi Múzeum, Lipcse; Textilgrafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1977: Nosztalgia, Galerie Sin Paora, Párizs; Kortárs magyar textilművészet, Amos Anderson Múzeum, Helsinki
• 1979: Textilművészet Magyarországon, Cortland Egyetem, New York; Manuál csoport, Műcsarnok, Budapest
• 1980: VI. Fal- és Tértextil Biennále, Savaria Múzeum, Szombathely
• 1981: Mai magyar textilművészet, Voorburg; Collegium Hungaricum, Bécs
• 1983: Modern magyar textilművészet Franciaországban, Musée d’Art Moderne, Le Havre; Escape Pierre Cardin, Párizs; École Nationale d’Art Décoratif d’Aubusson; Galerie de la Tapisserie, Beauvais
• 1985: Magyar gobelin, Műcsarnok, Budapest
• 1993: Magyar gobelinek, Metropolitan Art States, Tokió; Kulturális Központ, Tournai
• 1994: Kortárs magyar gobelin, CIDEM, Barcelona; Ipszilon Galéria, Kongresszusi Központ, Budapest; Art de Magyar, Art Glass Centre, Utrecht
• 1996: Szövött Himnuszok, Sándor-palota (Budapest)
• 1998: Nemzetközi Falikárpit Triennále, Központi Textilmúzeum, Lódz
• 1999: Musée Départemental de la Tapisserie, Aubusson
• 2000: Montmartre en Europe, Párizs
• 2001: Ferenczy Noémi és követői, MűvészetMalom, Szentendre
• 2003: Kötődések, Skanzen Galéria, Szentendre
• 2004: Gondolat – vonal – rajz, Pécsi Kisgaléria
• 2005: Gyűjtők és kincsek, Iparművészeti Múzeum
• 2006: 2. Textilművészeti Triennálé, Szombathely; Hommage à Bartók, Párizsi Magyar Intézet
• 2007: Manual, Ráday Galéria, Budapest
• 2008 Szívügyek, MűvészetMalom, Szentendre; Mesterművek, Kogart Galéria, Budapest, Veszprém
• 2010 Tavaszi tárlat, Pesterzsébeti Múzeum, Budapest
• 2010-2011 Spiritualitás a 20. századi magyar művészetben, Pálos Karmelita Kolostor, Sopronbánfalava
• 2011 Kovács Gábor Gyűjtemény, Városi Művészeti Múzeum. Győr
• 2017 Szőnyegmúzeum, Baku, Azerbajdzsán
• 2018 Történetek a magyar művészet mestereitől, Asztana, Kazahsztán

Főbb művei

• Amnézia (1980)
• 1989. Karácsony (1989-90)
• Visszajöttek a zenészek (1982)
• Himnusz (1996)
• Szegény angyal (1997)
• Aequilibrium (2000)

Díjai

• 6. Fal- és Tértextil Biennálé, fődíj (1980)
• Munkácsy Mihály-díj (1981)
• Nívódíj (1989)
• 11. Fal- és Tértextil Biennálé, különdíj (1991)
• Környezetvédelmi-díj (1993)
• Magyar Művészetért díj (1999)
• Érdemes művész (2002)
• Prima díj (2006)
• Kölcsey-emlékplakett (2006)
• Kiváló művész (2008)
• Magyar Örökség díj (2017)
• Kossuth-díj (2018)
• A Nemzet Művésze (2020)

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4

További információk

• Artendre.hu
• Artportal.hu
• Péreli Zsuzsa a PORT.hu-n (magyarul)