Liska Tibor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liska Tibor
Liska Tibor 1989-ben (MTV Híradó)
Liska Tibor 1989-ben (MTV Híradó)
Született1925. október 25.
Békéscsaba
Elhunyt1994. július 15. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiF. Liska Tibor
Foglalkozásaközgazdász
Iskolái
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (1991)
SírhelyeFarkasréti temető (6/4-1-57)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Liska Tibor (Békéscsaba, 1925. október 25. – Budapest, 1994. július 15.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, a róla elnevezett Liska-modell kidolgozója.

Családja[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Életpályája[szerkesztés]

1945-től a Nemzeti Parasztpárt tagja, a Madisz titkára Békéscsabán, majd a Viharsarok belső munkatársa volt. 1946–47-ben Budapesten a Dózsa György népi kollégium gazdasági titkára, 1947–48-ban a parasztpárti Békés című lap szerkesztője volt. 1952-től 1956-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtan tanszékének tanársegéde, adjunktusaként dolgozott. 1956 nyarától a Pénzügyminisztérium árfőosztályának munkatársa volt.

1956 októberében a Pénzügyminisztérium forradalmi bizottságának tagja volt, de 1957 elején elbocsátották. 1957-től 1969-ig különböző vállalatoknál, ágazati intézményeknél dolgozott. 1959-ben pályadíjat nyert az 1963. évben megjelent „Kritika és Koncepció” c. tanulmánya. Ebben az időben különböző intézeteknek dolgozott (Ipari Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal, Párttudományi Intézet, VÁTI stb.) 1969-től 1975-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdaság tervezése tanszékének tudományos-gazdasági tanácsadója volt, a konvertibilitással, a harmadik szektorral, a gazdasági egyensúly feltételeinek problémáival foglalkozott.

1975–76-ban az Építésgazdasági és Szervezési Intézet gazdasági tanácsadója volt, majd 1978-ig az MKKE belkereskedelmi tanszékének tudományos főmunkatársa lett. 1978-tól haláláig a Vállalkozáskutató Csoport vezetője volt. 1980-ban kidolgozta a szocialista vállalkozás elméletét, 1981–83 erről nyilvános vitákat tartott. 1981 elindult a szentesi kísérlet (Felszabadulás Tsz). 1986–87 az USA-ban tett tanulmányutat, 1987–1990 között több alkalommal hívják meg Olaszországba előadni.

1990-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 1991-ben pedig az elsők között kapta meg a Széchenyi-díjat. 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia (TMB) a közgazdaság-tudomány doktorává avatta.

A Liska-modell[szerkesztés]

Fia, F. Liska Tibor foglalta össze Liska Tibor vállalkozásokkal kapcsolatos, eredeti nézeteit. A Közgazdasági Szemlében 1998-ban megjelent tanulmánya hangsúlyozza, hogy Liska „kutatásai olyan társadalmi-gazdasági modell kidolgozására irányultak, amely a kapitalizmusnál is piacibb módon működik, ahol még a tulajdon is verseny tárgya. A modell alapvető emberi jognak tekinti a termelőeszközökkel való rendelkezést, amit nyílt versenyben lehet érvényesíteni. Az államnak csak annyi szerepet szán a gazdaságban, mint egy játékvezetőnek a focimeccsen: szabadrúgást ítélhet, ha valaki kézzel ér a labdához, vagy kiállíthatja a szándékosan szabálytalankodókat, de labdába nem rúghat és a szabályokat sem változtathatja meg.”[3]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Filmek, amelyekben szerepelt[szerkesztés]

Publikációi[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

Nem publikált művei (válogatás)[szerkesztés]

  • A szocializmus politikai gazdaságtanának bírálatához, 1963.
  • COMO-i előadások 1967. A gazdasági mechanizmus és a gazdasági növekedés magyarországi vitájának nemzetközi aktualitása.
  • Érvek és ellenérvek a világpiaci árbázisú árrendszerek körül, 1967.
  • Hogyan szüntethető meg rövid idő alatt a lakáshiány?, 1968.
  • A filmszakma új gazdasági mechanizmusának koncepciója, 1967-1968.
  • Sikerült-e kialakítani 1968-ban a tervszerű piacszabályozás mechanizmusát?, 1968.
  • Kísérlet az egységes valutaárfolyam fontosabb összefüggéseinek változatos megfogalmazására a "világpiaci árbázison" számított pénzforgalmi mérleg modelljében, 1969.
  • A tőke- és munkaerőpiacot hatékonyabbá tevő pénzreform, vagy csak az adminisztratív ár- és jövedelemszabályozás korrekciója?, 1969.
  • A konvertibilitás feltételei, 1971.
  • Tulajdonreform, 1972.
  • A humánökológiai agyszennyezés és a környezetpiac közgazdasági problémái, 1972-1973.
  • A gazdasági verseny fejlesztésének a monetáris rendszerhez kapcsolódó feltételei, 1973.
  • A szellemi alkotás tulajdonrendszer problémái, 1973.
  • A forint konvertibilissé tételének lehetőségiről, 1974.
  • A szocialista vállalkozás és a vagyonpiac problémái az építő gazdaságban, 1975-1976.
  • Problémák és hipotézisek 1976. A lakossági akkumuláció és a szocialista vállalkozás fejlesztésének új lehetőségei
  • Hiányszocializmus, 1977.
  • Az egerszalóki üdülőtársulás előzetes közgazdasági koncepciója, 1977.
  • VÁLLALKOZÁSKUTATÁS 1977-1980 Összefoglalók és szemelvények
  • Vállalkozáskísérletek Pénztára (VKP) – Vállalkozások Tervpiaca (VTP), 1980-1981.
  • A vállalkozáskutatás vitaindító anyagai 1981-1983 – Döglött lovak versenye?
  • Olasz március 1984 – Előtanulmányok a vállalkozáskísérletek nemzetközi bankjához.
  • Koncepciótlanság és kritikátlanság. Kongresszusi előzetes a nyüzsögve "alvó" éjjeliőreinknek, 1985.
  • "CASSA NOVA" Vállalkozáskísérleti- és finanszírozási Pénztár, 1985-1990.
  • Temetni jöttem az államokat, nem dicsérni!, 1990.

Cikkei (válogatás)[szerkesztés]

  • Kultúra vagy antikultúra a piacellenesség?, 1981. 10. szám (október hó) (Kritika)

További információk[szerkesztés]

Sajtócikkek[szerkesztés]

  • Közgazdász. MKKE lapja. 1981. 9. Beszélgetés Liska Tiborral, az MTA—MKKE vállalkozáskutató csoport vezetőével. „Maszek világ” vagy szocialista vállalkozás ?

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ F. Liska Tibor (1998). „A Liska-modell” (pdf). Közgazdasági Szemle XLV. (október), 940–953. o.  

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Liska_Tibor&oldid=26757814”