Kőmíves Sándor (színművész, 1897–1980)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kőmíves Sándor
Kőmíves Sándor fortepan 138073.jpg
Életrajzi adatok
Született 1897. március 19.
Budapest
Elhunyt 1980. november 15. (83 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Származás magyar magyar
Gyermekei ifj. Kőmíves Sándor
Kőmíves Borbála
Pályafutása
Híres szerepei Shylock Shakespeare: A velencei kalmár
Csebutikin Csehov: Három nővér
Orgon Molière: Tartuffe
Díjai
Kiváló művész(1971)
Érdemes művész(1957)
További díjak

Kőmíves Sándor az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőmíves Sándor témájú médiaállományokat.

Kőmives Sándor (Budapest, 1897. március 19.Budapest, 1980. november 15.) magyar színész, Érdemes (1957) és Kiváló művész (1971).

Családja[szerkesztés]

Színészcsaládból származott, apja Baumann Károly ismert népdalénekes és színész volt, anyja Kőmíves Jolán. Nagyapja Kőmíves Imre színész, színműíró. Testvérei: Kőmives Rezső színész, Kőmives Tibor és Olivér vásári árus, és bohóc, nővére: Kőmíves Erzsi színésznő lett.[1] 1939 decemberében házasságot kötött Munkácsy Irénnel, Ódry Árpád színművész lányával, a Vígszínház segédrendezőjével. Gyermekeik ifj. Kőmíves Sándor (1940–2006) színész, Borbála (1943–2015) és Mária (1949–).

Életútja[szerkesztés]

A Kereskedelmi Akadémián érettségizett 1914-ben, majd hivatalnoki pályára lépett, az albertfalvai repülőgépgyárban volt tisztviselő. Azután díjnok lett a kultuszminisztériumban. Az első világháború alatt katonáskodott, majd kedvét követve Budapesten színésszé lett. Első fellépte Trilby Gecko-jában volt 1919-ben a Budafoki Színkörben. Félévig Óbudán működött, majd Kiss Árpádnál, Ungvárt és Munkácson. 1924. szeptember havától a Magyar Színház tagja volt. 1936-ban Debrecenbe került Horváth Árpádhoz, 1938-tól a Vígszínházban lépett fel. 1945-től 1948-ig játszott a Belvárosi és a Nemzeti Színházban lépett fel, 1951-től haláláig pedig a Madách Színház művésze volt. Gyakorlatilag minden szerepkörben feltűnt, vidéken operettbuffó és táncos-komikus, ugyanakkor drámák főszereplője és kíváló epizodista is volt. Egyszerű eszközökkel tudott tragikus sorsokat is érzékeltetni. Gyakori szereplője volt a Magyar Rádió hangjátékainak. (Egyik legnépszerűbb, általa megformált figura: Moha bácsi, a törpe.) Számos filmben és tévéjátékban szerepelt.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

  • A nőnek mindig sikerül – Napraforgós lovag (1939) – Morgorán, Merilla mostohaapja
  • Fűszer és csemege (1939) – Sperber Vilmos, vezérigazgató
  • Gül baba (1940) – Gül baba
  • Sarajevo (1940) – orosz tiszt
  • Mária két éjszakája (1940) – Csutora András falukutató
  • Beáta és az ördög (1940) – háziorvos
  • Néma kolostor (1941) – Horsetzky Frigyes báró
  • Beszterce ostroma (1948) – Pribényi, Apolka gyámja
  • Janika (1949) – Kerta Gábor, a „Színházi Világ” munkatársa
  • Egy asszony elindul (1949) – Jóska, mérnök
  • Szabóné (1949)
  • Kiss Katalin házassága (1950) – anyakönyvvezető
  • Becsület és dicsőség (1951) – Jóna Gyula
  • Déryné (1951)
  • Föltámadott a tenger (1953) – Móga
  • Életjel (1955) – Balogh István
  • Gábor diák (1956) – Gül baba
  • Külvárosi legenda (1957) – Id. Ambrus István
  • Égi madár (1958) – orvos
  • Vihar a Sycamore utcában (1959, TV film)
  • A harminckilences dandár (1959)
  • Csempészek (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Gyalog a mennyországba (1959)
  • Szegény gazdagok (1959)
  • Merénylet (1960)
  • Virrad (1960)
  • Égre nyíló ablak (1960)
  • Fűre lépni szabad (1960)
  • Nem ér a nevem (1961)
  • Elektra (1962, TV film)
  • Májusi fagy (1962)
  • Angyalok földje (1962)
  • Fáklyaláng (1963, TV film)
  • Bálvány (1963)
  • Hűség (1964, TV film)
  • A Tenkes kapitánya (1964, TV-sorozat)
  • Férjhez menni tilos! (1964)
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964)
  • Kristóf, a magánzó (1965, TV film)
  • Utószezon (1967)
  • A koppányi aga testamentuma (1967)
  • Hamis Nero (1968, TV film)
  • Bors (1968, TV-sorozat)
  • Lássátok feleim (1968)
  • Keresztelő (1968)
  • Egri csillagok (1968)
  • Bánk bán (1968, TV film)
  • Az élő Antigoné (1968, TV film)
  • Feldobott kő (1969)
  • Virágvasárnap (1969)
  • Az ember tragédiája (1969, TV film)
  • Széchenyi meggyilkoltatása (1971, TV film)
  • Rózsa Sándor (1971, TV-sorozat)
  • Prés (1971)
  • György barát (1972, TV-sorozat)
  • A fekete város (1972, TV film)
  • Nyulak a ruhatárban (1972)
  • Hahó, Öcsi! (1972)
  • Átmenő forgalom (1973, TV film)
  • Volpone (1974, TV film)
  • Méz a kés hegyén (1974, TV film)
  • Aranyborjú (1974, TV film)
  • Végül (1974)
  • Szarvassá vált fiúk (1974)
  • Kínai kancsó (1974, TV film)
  • A sas meg a sasfiók (1974, TV film)
  • Barátom Bonca (1975, TV film)
  • Bach Arnstadtban (1975, TV film)
  • Robog az úthenger (1976, TV-sorozat)
  • Beszterce ostroma (1976, TV-sorozat)
  • II. Richárd (1976, TV film)
  • Földünk és vidéke (1977, TV film)
  • Galilei (1977, TV film)
  • Tengerre néző cellák (1978, Tv film)
  • Lear király (1978, TV film)
  • Keménykalap és krumpliorr (1978, TV-sorozat)
  • Kalaf és Turandot története (1978, TV film)
  • A táltosfiú és a világfa (1978, TV film)
  • Haladék (1980)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]