Pécsi Sándor (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pécsi Sándor
1969-ben
1969-ben
Született 1922. március 18.[1]
Sajószentpéter
Elhunyt 1972. november 4. (50 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Helén (h. 1949–1972)
Foglalkozása színész
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1944)
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (27-2-54)
Színészi pályafutása
Aktív évek 19441972
Híres szerepei Miller, a muzsikus
Schiller: Ármány és szerelem
Szellemfi
Liliomfi (film, 1954)
Bélyi János plébános
Szent Péter esernyője (film, 1958)
Bányai Péter
A pénzcsináló (film, 1964)
Balogh Imre
Kár a benzinért
Lovass Dezső
A Hamis Izabella

A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pécsi Sándor (született Péchy) (Sajószentpéter, 1922. március 18.Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. A 20. századi magyar színjátszás kivételes tehetségű alakja.

Élete[szerkesztés]

Sajószentpéteren született 1922. március 18-án. Apja Péchy Sándor, üveggyári vas- és fémesztergályos, anyja Szalay Margit üveggyári munkás. Szülei az impériumváltás után a Felvidékről menekült magyar nemesemberek voltak. A sajószentpéteri református nagytemplomban keresztelték meg. A településen nem sokáig éltek, mivel kisgyermekkorában szülei elköltöztek, és több, kisebb-nagyobb Borsod megyei faluban is megfordultak. Később Pécsi Sándor a származását érintően ezt mondta:[2]

A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire – közismert álszerénységem okából… Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik… A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában!

Diákként nyolc évig a Sárospataki Református Kollégiumban tanult, és nem sokon múlott, hogy nem lett lelkész belőle. Helyette színésznek tanult, a Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el, s a Miskolci Nemzeti Színház, 1946-ban Művész Színház, majd 1948-ban a Madách Színház tagja lett.

Maradj gyermek örökké.
Kerüld a feltűnést.
Hogy több légy, mint a többi,
többet kell élned
(főleg szenvedésben)
s tenned!!

– Pécsi Sándor[3]

A színművész zsenialitását őrzi Fényes Szabolcs és Szenes Iván Gyermekkori álmok című dala, amelyet Pécsi Sándor Fuss, hogy utolérjenek! című nagy sikerű film zárásában adott elő.

1972. november 4-én hunyt el szívroham következtében.[4]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Márkus Lászlóval Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus c. darabjának előadásán (1968)

Filmjei[szerkesztés]

Az Egyiptomi történet című film forgatása közben. Középen Psota Irénnel és Latabár Kálmánnal

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Ők tudják mi a szerelem (1964)
  • Karácsonyi ének (1964)
  • Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967)
  • A két csaló (1968)
  • A régi nyár (1969)
  • 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
  • Az ember tragédiája (1969)
  • A 0416-os szökevény (1970)
  • Villa a Lidón (1971)
  • A fekete város 1–7. (Qendel Gáspár, 1971)
  • Jó estét nyár, jó estét szerelem (Juhász, 1972)
  • Szerelem jutányos áron (Oszkár, 1972)
  • A lámpás (1972)

Cd-k, hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Maros Rudolf – Benedek Elek: A nagyotmondó legény

Hangjáték[szerkesztés]

  • Christie, Agatha: Tíz kicsi néger (1946)
  • Vészi Endre: A pók hatalma (1947)
  • Mihail Szvetlov: Mese (1948)
  • Shakespeare: Felsült szerelmesek (1948)
  • Dékány András: A verbunkos cigány (1950)
  • Dr. Révay József: Párduc (1955)
  • Hendrick Klára–Tasnádi Éva: Utazás a széllel bélelt papucsban (1959)
  • Manzari, Nicola: A holtak nem fizetnek adót (1961)
  • Sós György: Igaz legenda (1961)
  • Takács Tibor: A hét lépés vers legendája (1961)
  • Flesarowa-Muskat, Stanislawa: Menekülés (1962)
  • Majoros István: Baleset, avagy az igazság lovagja (1962)
  • Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
  • Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
  • Harold Pinter: Az étellift (1964)
  • Lévai Béla–Siklós Judit: Egy hang tragédiája (1964)
  • Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
  • A zenélő doboz (1964)
  • Carel és Jozef Capek: A rovarok életéből (1965)
  • Don Juan kalandos élete (1965)
  • Gáspár Margit: Egyedül a toronyban (1965)
  • Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
  • Kenneth Miller: Az eltemetett ügy (1965)
  • Hollós Ervin: Fiúk a térről (1966)
  • Momo Kapor: Álomhinta (1967)
  • Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
  • Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
  • Bodelsen, Anders: Előléptetés (1969)
  • Capek, Karel: Janecsek, az ősember meg a római császár (1969)
  • Gáspár Margit: Memento (1969)
  • Lendvai György: A bálvány (1969)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Németh László: II. József (1970)
  • Pekka Lounea: Álomtalan éjszaka (1970)
  • Rolland, Romain: Colas Breugnon (1970)
  • Sós György: A szürke autó utasai (1970)
  • Az elhagyott robot (1972)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakhelyén, a Cserje utca 6. szám alatt

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Cserje Zsuzsa. Pécsi Sándor. Múzsák Közművelődési Kiadó. ISBN 9635640315 
  3. Kiváló színész volt, nem hős. 90 éves lenne Pécsi Sándor (magyar nyelven). civishir.hu. (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  4. Archivált másolat. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
  5. Sárospatak – Pécsi Sándor utca (térkép) Utcakereso.hu
  6. Pécsi Sándor Guruló Színház (magyar nyelven). guruloszinhaz.uw.hu. [2011. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]