Pécsújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves)
Pecovska Nova Ves 2.JPG
Pécsújfalu zászlaja
Pécsújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1319
Polgármester Jaroslav Dujava
Irányítószám 082 56
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 2546 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség217 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület11,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pécsújfalu (Szlovákia)
Pécsújfalu
Pécsújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 25″, k. h. 21° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 25″, k. h. 21° 02′ 30″
Pécsújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsújfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pécsújfalu (szlovákul Pečovská Nová Ves, németül: Frauendorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 21 km-re, Kisszebentől 5 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek. Eredeti neve Kocsmaalja, mely egy 1209-es oklevélen "Kuchmaalja" alakban már említve van, mint a vámmal bíró Ujvárhoz tartozó falu. Az eredeti település egy már meglévő kocsma körül alakult ki, azonban valószínűleg a tatárjárás során elpusztult. Ezután már Újfalu néven települt újra, ezen a néven 1248-ban szerepel először "Wyfolu" alakban. A 13. században a sárosi várurdalom része volt. Az 1300-as években Rykolf ispán illetve leszármazottjai birtokolták, bár Myckh szlavóniai bán utódai is igényt tartottak rá. 1427-ben 60 adózó portája volt. 1512-ben Perényi Imre nádor kezében van, ki azt átengedi Tharczai Miklósnak. Végül I. Ferdinánd 1559. június 7-i oklevelével a hűtlenségbe esett Tharczai Györgytől elkobozott birtokokat Péchy Gáspárnak valamint testvérének, Mártonnak adományozza. Az 1580-as évektől kezdik Péchy-Ujfalunak majd a későbbi időkben Péchujfalu/Pécsújfalunak nevezni. Vámja egészen a 16. század végéig működött. A 18. század közepétől vashámor üzemelt a településen. 1787-ben 125 házában 1273 lakos élt. 1828-ban 223 háza és 1654 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, állattartással, tímármesterséggel, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakosa kivándorolt.

Vályi András szerint „ÚJFALU. Pécs Újfalu. Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, Ispotállya is van; határja középszerű.” [2]

Fényes Elek szerint „Ujfalu (Péch), Pecsowszka Nowawesz, Sáros vmegyében, népes tót falu, a Gallicziába vezető országutban, igen kies vidéken: 1139 rom., 181 g. kath., 4 evang., 157 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Több csinos urasági lakház. Határa bár nagyobb részint hegyes és dombos, de meglehetős, termékeny rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje derék. F. u. a régi-törzsökös Péchy nemzetség. Ut. p. Eperjes.” [3]

A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1085, többségében szlovák lakosa volt, jelentős lengyel, cigány és magyar kisebbséggel.

2001-ben 2203 lakosából 1956 szlovák és 204 cigány volt.[4]

2011-ben 2546 lakosából 1876 szlovák és 453 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • dr. Gárdonyi Albert: A péchujfalusi Péchy-család levéltári lajstroma

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]