Jernye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jernye (Jarovnice)
A templom
A templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1260
Polgármester Florián Giňa
Irányítószám 082 63
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 5494 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség272 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság422 m
Terület20,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jernye (Szlovákia)
Jernye
Jernye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 21″, k. h. 21° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 21″, k. h. 21° 03′ 36″
Jernye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jernye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jernye témájú médiaállományokat.

Jernye, (szlovákul: Jarovnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 15 km-re északnyugatra, Kisszebentől 6 km-re délnyugatra a Szinye partján fekszik. Erdőmocsolya tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A mai település a 13. század elején keletkezett. Jernyét 1260-ban „Jerne” említik először, már akkor a Szinyei Merse család birtoka. Határában három malom is működött. A 14. század elején két falura oszlott, Felső- és Alsójernye a 15. századra egyesültek ismét. 1320-ban „Due ville Sancti Antoni Superior et Inferior”, 1330-ban „Jerona aliter de Sancto Antonio” alakban szerepel az írott forrásokban. 1427-ben 56 portája adózott. A Berzeviczy, majd 17. és 19. század között a Szinyei Merse család birtoka. 1787-ben 87 házában 613 lakos élt. 1828-ban 83 házában 616 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában „Jernye, (Jaromnice), tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugot-északra 2 mfd. 628 kath., 11 evang., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély és kert. Vizimalom. Termékeny határ. F. u. a Szinyei Merse nemz.” [1]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Lakói főként földművelésből élnek. A többségben levő cigány lakosság nyomorúságos körülmények között él, köztük a munkanélküliség csaknem 100%-os. 1998-ban az árvízben 50 lakos vesztette életét.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 687, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4051 lakosából 3330 cigány és 660 szlovák volt.

2011-ben 5494 lakosából 3403 szlovák és 1827 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szinyei Merse kastély eredetileg késő reneszánsz stílusú, mai formáját 1770 körül az átépítés során nyerte el, szép parkja van.
  • Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1524-ben épült reneszánsz stílusban. 1768-ban bővítették, belsejét Szinyei Merse Pál festményei díszítik.
  • Szinyei Merse Pál festőművész saját kúriája az 1870-es évekből, neoklasszikus stílusban, képét Szinyei M. Anna közli: ("A Majális festője közelről", BP. 1989., 48. kép)
  • A helyi iskola diákjainak színes képei számos nemzetközi díjat nyertek és világszerte kiállították őket.

Híres emberek[szerkesztés]

  • A Szinyei Merse család birtoka volt, itt töltötte élete nagy részét Szinyei Merse Pál festőművész, aki itt is hunyt el 1920-ban.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]