Jernye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jernye (Jarovnice)
A templom
A templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1260
Polgármester Florián Giňa
Irányítószám 082 63
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 5494 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 272 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 422 m
Terület 20,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jernye (Szlovákia)
Jernye
Jernye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 21″, k. h. 21° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 21″, k. h. 21° 03′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jernye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jernye témájú médiaállományokat.

Jernye, (szlovákul: Jarovnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 15 km-re északnyugatra, Kisszebentől 6 km-re délnyugatra a Szinye partján fekszik. Erdőmocsolya tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A mai település a 13. század elején keletkezett. Jernyét 1260-ban „Jerne” említik először, már akkor a Szinyei Merse család birtoka. Határában három malom is működött. A 14. század elején két falura oszlott, Felső- és Alsójernye a 15. századra egyesültek ismét. 1320-ban „Due ville Sancti Antoni Superior et Inferior”, 1330-ban „Jerona aliter de Sancto Antonio” alakban szerepel az írott forrásokban. 1427-ben 56 portája adózott. A Berzeviczy, majd 17. és 19. század között a Szinyei Merse család birtoka. 1787-ben 87 házában 613 lakos élt. 1828-ban 83 házában 616 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában „Jernye, (Jaromnice), tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugot-északra 2 mfd. 628 kath., 11 evang., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély és kert. Vizimalom. Termékeny határ. F. u. a Szinyei Merse nemz.” [1]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Lakói főként földművelésből élnek. A többségben levő cigány lakosság nyomorúságos körülmények között él, köztük a munkanélküliség csaknem 100%-os. 1998-ban az árvízben 50 lakos vesztette életét.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 687, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4051 lakosából 3330 cigány és 660 szlovák volt.

2011-ben 5494 lakosából 3403 szlovák és 1827 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szinyei Merse kastély eredetileg késő reneszánsz stílusú, mai formáját 1770 körül az átépítés során nyerte el, szép parkja van.
  • Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1524-ben épült reneszánsz stílusban. 1768-ban bővítették, belsejét Szinyei Merse Pál festményei díszítik.
  • Szinyei Merse Pál festőművész saját kúriája az 1870-es évekből, neoklasszikus stílusban, képét Szinyei M. Anna közli: ("A Majális festője közelről", BP. 1989., 48. kép)
  • A helyi iskola diákjainak színes képei számos nemzetközi díjat nyertek és világszerte kiállították őket.

Híres emberek[szerkesztés]

  • A Szinyei Merse család birtoka volt, itt töltötte élete nagy részét Szinyei Merse Pál festőművész, aki itt is hunyt el 1920-ban.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]