Szinyefő
Szinyefő (Renčišov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Kisszebeni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1389 |
Polgármester | Miroslav Paločko |
Irányítószám | 082 62 |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | SB |
Népesség | |
Teljes népesség | 179 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 20 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 633 m |
Terület | 8,86 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″49.095833°N 20.966667°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″49.095833°N 20.966667°E | |
Szinyefő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinyefő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szinyefő (1899-ig Rencsissó, szlovákul: Renčišov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kisszebentől közúton 13 km-re nyugatra, a Kis-Szinye-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1389-ben „Rezencei” alakban említik először, a szinyei uradalom része volt. 1426-ban „Rencseso alias Zvingefev” néven találjuk. 1427-ben 20 portája adózott, a Semsey család tulajdonában állt. 1448-ban „Synefew”, 1457-ben „Resencho” a falu neve. A 16. századtól a Szinyei család birtoka. 1773-ban „Renszissow” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 34 házában 256 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RENCSICSO. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Szinyer Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; határjában réttye, legelője, és erdeje vagyon, földgye leginkább nehezen míveltetik.”[2]
A 19. században a Füzy, Szimay és más családoké. 1828-ban 45 háza volt 344 lakossal. Lakói földműveléssel, lenvászon szövéssel, cseresznye termesztéssel foglalkoztak. Később Eperjes, Kassa és Kisszeben üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rencsissó, orosz falu, Sáros vgyében, Szinnye-Lipóczhoz északra 1 órányira: 38 romai, 322 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Vizi-malom. F. u. többen. Ut. p. Berthót.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
1998. július 20-án árvíz sújtotta a községet. Az áldozatok emlékére a templom mellett emléktáblát helyeztek el.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 318-an, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 172 lakosából 144 szlovák és 18 cigány volt.
2011-ben 176 lakosából 164 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1828-ban épült.
- A közelben található a Zlá diera-barlang (Zlá džura, Rossz lyuk).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.