Szinyefő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szinyefő (Renčišov)
Rencisov Slovakia 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1389
Polgármester Miroslav Paločko
Irányítószám 082 62
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 176 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület8,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szinyefő (Szlovákia)
Szinyefő
Szinyefő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″
Szinyefő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinyefő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szinyefő, (1899-ig Rencsissó, szlovákul: Renčišov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől közúton 13 km-re nyugatra a Kis-Szinye partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1389-ben "Rezencei" alakban említik először, a szinyei uradalom része volt. 1426-ban "Rencseso alias Zvingefev", 1448-ban "Synefew", 1457-ben "Resencho", 1773-ban "Renszissow" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 20 portája adózott. A Semsey, majd a 16. századtól a Szinyei család birtoka. A 19. században a Füzy, Szimay és más családoké. 1787-ben 34 házában 256 lakos élt. 1828-ban 45 háza volt 344 lakossal. Lakói földműveléssel, lenvászon szövéssel, cseresznye termesztéssel foglalkoztak. Később Eperjes, Kassa és Kisszeben üzemeiben dolgoztak.

Vályi András szerint " RENCSICSO. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Szinyer Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; határjában réttye, legelője, és erdeje vagyon, földgye leginkább nehezen míveltetik."[2]

Fényes Elek szerint " Rencsissó, orosz falu, Sáros vgyében, Szinnye-Lipóczhoz északra 1 órányira: 38 romai, 322 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Vizi-malom. F. u. többen. Ut. p. Berthót."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

1998. július 20-án árvíz sújtotta a községet. Az áldozatok emlékére a templom mellett emléktáblát helyeztek el.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 318, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 172 lakosából 144 szlovák és 18 cigány volt.

2011-ben 176 lakosából 164 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1828-ban épült.
  • A közelben található a Zlá diera-barlang (Zlá džura, Rossz lyuk).

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]