Bajorvágás
| Bajorvágás (Bajerovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Polgármester | Michal Sekerák |
| Irányítószám | 082 73 (pošta Šarišské Dravce) |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 679 m |
| Terület | 11,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bajorvágás
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 48′Koordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 48′ | |
| Bajorvágás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorvágás témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bajorvágás, (szlovákul: Bajerovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 43 km-re, Kisszebentől 27 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut 1330 körül a német jog alapján alapították. A falut 1366-ban "Bayorwagasa" néven említik először. 1475-ben "Beyrhaw" alakban szerepel. A tarcai uradalomhoz tartozott, majd a 15. századtól a palocsai uradalom része lett. 1427-ben 13 portával adózott. Birtokosai a Palocsay, a Berzeviczy és a Dessewffy családok voltak. Az 1570-es években ruszinokat telepítettek ide. 1787-ben 68 háza és 463 lakosa volt. 1828-ban 89 háza volt 681 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BAJOR VÁGÁS. Bajerovtze tót falu Sáros Vármegyében, birtokos Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palotsától egy mértföldnyire. Határja a’ hegyeken sovány, de réttyeik jók, és legelőjök hasznos, ’s marha kereskedéssel élnek, mind a’ két féle fája elég, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Bajorvágás, orosz falu, Sáros vgyében, Palocsához dél-nyugotra 1 mfd. 12 r., 670 g. kath. lak. Gör. paroch. templom. Fenyvese derék; földje hideg és sovány. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Eperjes."[3]
A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. 1959-ben egy tűzvészben 80 ház égett le.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 608, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 354 lakosából 293 szlovák és 60 ruszin volt.
2011-ben 306 lakosából 153 ruszin és 145 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Minden év júniusában ruszin folklórfesztivált rendeznek.
- A faluban három ásványvízforrás található.
- Görögkatolikus temploma.
- Római katolikus temploma.
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
