Olysó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olysó (Oľšov)
Slovakia Olsov 14.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1309
Polgármester Pavol Hovančík
Irányítószám 082 76
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 385 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság458 m
Terület10,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olysó (Szlovákia)
Olysó
Olysó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″
Olysó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olysó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olysó, (szlovákul: Oľšov) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 37 km-re, Kisszebentől 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. század második felében keletkezett a tarcai uradalom területén. Első említése 1309-ból való amikor Rikolf fia Henrik a birtokot a Michal családnak adja el. 1309-ben "Olsowa", 1329-ben "Vlsua", 1336-ban "Olschwicha" néven említik az írott források. 1337-ben Rikolf vazallusa Roh Jakab vásárolja meg. Ezt követően is sűrűn váltják egymást birtokosai, de a lakosság száma egyre csökkent. A 16. században tulajdonosai ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban még csak 20, 1787-ben már 30 háza volt 282 lakossal. A Berzeviczy, majd 18. századtól a Tahy család birtoka. 1828-ban 42 házban 327-en laktak. Lakói földművelők, pásztorok, vasmunkások voltak.

Vályi András szerint "OLYSO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Darócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele termékeny, legelője, réttye, erdeje elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Olysó, tót falu, Sáros vgyében, Tarcza mellett, s ennek fil., 280 kath., 1 evang., 20 zsidó lak. Ut. p. Eperjes."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 160, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 417 lakosából 411 szlovák volt.

2011-ben 389 lakosából 386 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Új templomát 2001-ben szentelték fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]