Ugrás a tartalomhoz

Tarca (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarca (Torysa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1265
PolgármesterJozef Stedina
Irányítószám082 76
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség1559 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség142 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Terület10,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 20° 52′ 40″49.161111°N 20.877778°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 20° 52′ 40″49.161111°N 20.877778°E
Tarca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarca (szlovákul: Torysa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kisszebentől közúton 19 km-re északnyugatra, a Tarca folyó partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1265-ben „Tharcza” alakban említik először. 1270-ben „Tarcha” néven említik, ekkor plébániája a szepesi prépostsághoz tartozott. Birtokosa Szász Detrik szepesi gróf volt. 1274-től a Berzeviczy család birtoka. A 13. században uradalmi központ, a tarcai uradalom központja, melyhez 12 falu tartozott. 1370-ben „Tarcha utraque”, 1374-ben „Tharcha et altera Tharcha”, 1408-ban „Kistharcha” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 14. és 16. század között két faluból, Kis- és Nagytarcából állt. 1427-ben 17 portája a Berzeviczyeknek, 22 portája a Perényieknek adózott.

A 16. században a Péchy és Dessewffy családok tulajdonában találjuk. A középkorban területén vár is állt, a 16. században a Tarczay-család várkastélya állott itt. 1685-ben Dessewffy István kastélyát említik. A 18. századtól a Szirmay család birtoka. Mezőváros, mely hetipiac és vásártartási joggal rendelkezett, sóhivatala is volt. 1787-ben 113 házában 924 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARCZA. Torisza. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Gróf Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; Sóháza, és Ispotállya is van; határja középszerű.”[2]

1828-ban 109 háza és 803 lakosa volt. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarcza, Torissa, tót falu, Sáros vmegyében, a hasonnevű folyam mellett, Héthárs és Berzevicze közt: 727 romai, 51 g. kath., 11 zsidó lak. Liszt- és fűrészmalom. Az 1813-iki nagy árvíz, mind a Szirmay kastélyát, mind a kath. paroch. templomot ugy elsodrotta, hogy jelenleg nyoma sem látszik. F. u. gr. Szirmay, s Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]

1850 és 1914 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1874-tól papírmalom működött a területén. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1381 lakosából 1361 szlovák volt.

2011-ben 1505 lakosából 1372 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]