Olajpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olajpatak (Olejníkov)
Slovakia Olejnikov 3.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1322
Polgármester Imrich Drutarovský
Irányítószám 082 57
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség500 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság683 m
Terület45,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olajpatak (Szlovákia)
Olajpatak
Olajpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 04′ 00″
Olajpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olajpatak, (1899-ig Olejnok, szlovákul: Olejníkov, németül: Holenitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 12 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1322-ben említik először. Története során "Olaypathak, Olejnik, Olisznok, Olejnok" néven szerepel az írott forrásokban. Első lakói favágók, napszámosok voltak. A Perényi, majd a 16. századtól a Péchy és Tarczay család birtoka volt. 1828-ban 46 házában 359 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, háziiparral, fazsindely, faeszközkészítéssel, teknővájással foglalkoztak. A 19. század elején papír- és fűrészmalmok működtek a községben.

Vályi András szerint "OLEGNOK. vagy Olejnok. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, fekszik Pécsújfaluhoz közel, mellynek filiája, réttye erdők között vagyon, legelője elég, de földgye soványas. " [2]

Fényes Elek szerint "Olejnik, (Majdan), tót falu, Sáros vgyében, Pécs-Ujfaluhoz északra 1 mfd., 130 romai, 225 gör. kath., 70 zsidó lak. Roppant erdő. Papiros- és fürészmalmok. F. u. a Péchy nemzt. Ut. p. Eperjes."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 431, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel.

2001-ben 368 lakosából 210 szlovák és 139 cigány volt.

2011-ben 414 lakosából 221 szlovák és 172 roma volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]