Fazekasrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fazekasrét (Lúčka)
Lucka Slovakia 5.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Emil Sabatula
Irányítószám 072 71
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség701 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség177 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság536 m
Terület3,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fazekasrét (Szlovákia)
Fazekasrét
Fazekasrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 58′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 58′ 46″
Fazekasrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekasrét témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fazekasrét (1899-ig Harcsár-Lucska, szlovákul: Lúčka) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Héthárstól 4 km-re észak-északkeletre, a Tapoly forrásvidéke és a Tarca között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, első írásos említése 1323-ban az egri püspökség oklevelében történik, amikor kiváltságot kapott az egyházi tized fizetésével kapcsolatban. 1345-ig Szentgyörgyi Simon a község birtokosa, ezután Tarkő várának uráé, Rikolfé lett. 1427-ben 40 adózó portát számláltak a községben, ezzel a nagyobb települések közé tartozott. 1556-ban egy Tarkő elleni támadás során a falut felégették. 1558-ban a Tarczay család és Dessewffy János szerzett birtokot a faluban. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. 1575-ben lett itt birtokos a Tahy család is, amely a 20. század elejéig megőrizte azt. 1605-ben ismét leégett a falu, és a század folyamán sem volt több tíz háznál a településen. 1741-ben az ellenreformáció hatására lakói újra katolikusok lettek. A 18. században indult fejlődésnek a falu, 1786-ban 34 házából csak kettő volt lakatlan és 231 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Harsány Lucska. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bánó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarkőnek szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű.[2]

1828-ban 32 háza volt 248 lakossal. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, háziiparral, gabonakereskedelemmel, később erdei munkákkal foglalkoztak és fűrészüzemben dolgoztak. A 19. században már többségük fakitermeléssel kereste kenyerét.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harcsar-Lucska, tót falu, Sáros vmegyében, Henig szomszédságában: 202 római, 34 g. kath., 5 zsidó lak. F. u. a Tahy nemzetség. Ut. posta Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 211, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 140 lakosából 139 szlovák volt.

2011-ben 689 lakosából 684 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]