Magyarjakabfalva
| Magyarjakabfalva (Jakubovany) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1314 |
| Polgármester | Martin Kollár |
| Irányítószám | 083 01 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 930 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 416 m |
| Terület | 10,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarjakabfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 08′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarjakabfalva témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Magyarjakabfalva, (szlovákul: Jakubovany, korábban Uherské Jakubovany, németül: Jakobsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kisszebentől 3 km-re keletre a Csergő déli lábánál a Jakabfalvi-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 13. század végén keletkezett, 1314-ben "terra Jaboci" alakban említik először. Alapítója egy Poliak Jakab nevű nemes volt. 1366-ban "Jacapfolua", 1401-ben "Lengyelicabfalwa" néven említik a korabeli források. 1314-ben Károly Róbert a Thököly családnak adta. 1427-ben 29 portával szerepel a dézsmajegyzékben. A 16. század közepén Kisszeben város vásárolta meg, mely egészen a 20. századig birtokosa volt. A 18. században a Péchy család szerezte meg a község egy részét. 1787-ben 70 háza és 553 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 535 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Magyar Jakabfalva. Jakubovjani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szeben Városa, lakosai katolikusok, fekszik Szebenhez nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű, réttye, legelője, fája mind a’ két féle van." [2]
Fényes Elek szerint "Jakabfalva (Magyar), Jakubowce, tót falu, Sáros vármegyében, Szeben fiókja, 345 r., 48 g. kath., 85 evang., 4 zsidó lak. Kastély. Jó határ. Derék erdő." [3]
A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Ma lakói a környék ipari üzemeiben és magáncégeinél dolgoznak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 486, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 930 lakosából 901 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült. 1716-ban barokk stílusban építették át. A 19. és 20. században bővítették. Szentélyében korabeli falfestmények láthatók.
- A község népi együttese a Jakubovjanka 1973-ban alakult. A Barvinek ifjúsági népi együttest 2000-ben alapították.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
