Tarcadobó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tarcadobó (Dubovica)
Dubovica Slovakia 10.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1278
Polgármester Ladislav Timčo
Irányítószám 082 71
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség1475 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
Terület17,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarcadobó (Szlovákia)
Tarcadobó
Tarcadobó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 00″, k. h. 20° 57′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 00″, k. h. 20° 57′ 10″
Tarcadobó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcadobó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarcadobó (szlovákul: Dubovica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Héthárstól közúton 2 km-re délre, a Kis-Szinye-patak és a Tarca között található.

Története[szerkesztés]

1278-ban „Dombomezew” alakban említik először, egy adásvétel kapcsán. 1352-ben „Dobou” néven szerepel, több nemes család birtoka volt. A 16. századtól a Dobay családé. 1427-ben 32 portával szerepel a dézsmajegyzékben. A birtokos Dobay családnak egy 1672 előtti udvarháza állott itt. 1787-ben 99 házában 669 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBÓ. Dubovitze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dobay Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Torisza vize mellett, Héthárs Városátol nem meszsze, Ispotállya is van, földgyének egy része a’ Pétermezei pusztával együtt, nehezebben miveltetik; de jó gabonát terem, réttye, legelője, és fája is elég, piatzozások sem meszsze, első Osztálybéli.[2]

1828-ban 112 háza volt 837 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később mezőgazdasági idénymunkásokként a közeli nagybirtokokon, valamint Kassa és Eperjes üzemeiben dolgoztak. A faluban malom és fűrésztelep is működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dobó, (Dubosicza), Sáros v. tót falu. Héthárshoz 1/4 mfd. 709 romai, 81 gör. kath. lak. Kath. paroch. templom. Több urasági ház. Jó rozs. Erdő. F. u. a Dobay nemzetség. Ut. p. Eperjes.[3]

Még a 19. században csatolták hozzá Pétermezőt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Ma a falu kedvelt téli üdülőhely, sípályái, turistaszállásai vannak.

Pétermező[szerkesztés]

1278-ban „Petwimezeg”, „Petwmezew” neveken említik. 1330-ban önálló plébánia. 1332-ben „Petermezew” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 7 portája adózott. A 17. századig a Dobay család birtoka. Lakói zsellérek voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÉTERMEZŐ. Petrovjanec. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dobay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Dobóhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petermező (Petrovjenecz), tót falu, Sáros vmegyében, Dobó fil., 170 kath., 4 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.[3]

A 19. században Tarcadobóba olvadt.

Népessége[szerkesztés]

1787-ben 20 házában 189 lakos élt.

1828-ban 22 háza volt 192 lakossal.

1910-ben 718, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1452 lakosából 1442 szlovák volt.

2011-ben 1502 lakosából 1446 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1717-ben épült a régi templom anyagából, legértékesebb műtárgya egy gótikus kehely.
  • Barokk kúriája 1733-ban épült.
  • Barokk-klasszicista kastélyát a 18. század második felében építették, falainak belső festése 1782-ben készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]