Nyársardó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyársardó (Ražňany)
Raznany Slovakia 6.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Radovan Rokošný
Irányítószám 082 61
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 1460 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 350 m
Terület 11,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyársardó (Szlovákia)
Nyársardó
Nyársardó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 05′ 00″
Nyársardó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársardó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyársardó, (szlovákul: Ražňany, korábban Naršany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 2 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban (vonaldíszes kerámiák népe) is éltek emberek. A hallstatt és La Tène-kultúra korból is előkerültek régészeti leletek. A római korból vandál település maradványait tárták fel.

A település legkorábbi fennmaradt említése 1248-ban "Ardounyars" történt, amikor is Sáros várának uradalmához tartozott. Nyárs és Ardó falvak 1427-ben 32 adózó portával külön településként szerepelnek. 1428-ban "Ardo-Nyars", 1466-ban már "Nyarsardo" néven említik. Birtokosa a Semsey család, majd a 16. századtól a 19. századig az Ujfalussy és Tahy családok voltak.

1673-ban Bertóthy Jánosnak és Péchy Gáspárnak állt itt udvarháza. 1787-ben 85 házában 561 lakos élt. 1828-ban 98 háza és 724 lakosa volt. Lakói főként zsellérek voltak, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, illetve vászonszövéssel foglalkoztak. A 19. században kiterjedt cseresznyefa ültetvények voltak a községben.

Vályi András szerint "ARDÓ. Nyárs Ardó. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Semsey Uraság, ’s mások, lakosai katolikusok, fekszik Szebentől fél mértföldnyire. Szántó földgyei jók, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője szükségére elég, erdeje alkalmatos; sok tseresnyét termesztenek, mellyet más helyeken haszonnal elszoktak adni, Szebeni piatzozása sem meszsze, melly jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Nyárs-Ardó, Nyarsany, tót falu, Sáros vgyében, Szebenhez délre 1/2 órányira: 797 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély. Vizimalom. Határa termékeny; cseresznyés kertjei hires nagy szemű gyümölcsöt teremnek. F. u. Semsey Jób. " [3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 747, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1434 lakosából 1385 szlovák és 41 cigány volt.

2011-ben 1460 lakosából 1169 szlovák és 150 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1510-ben épült a korábbi templom helyett, 1540-ben bővítették 1778-ban és 1908-ban megújították.
  • Kastélya a 17. században épült, utolsó tulajdonosától Péchy Gedeontól 1996-ban vásárolta meg a község.
  • Az egykori uradalom 1840-ben épített emeletes későbarokk gazdasági épülete.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]