Nyársardó
| Nyársardó (Ražňany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Radovan Rokošný |
| Irányítószám | 082 61 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1625 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 128 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Terület | 11,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyársardó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 05′ 00″ | |
| Nyársardó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársardó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nyársardó (szlovákul: Ražňany, korábban Naršany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kisszebentől 2 km-re délnyugatra fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
A faluban 1941-ből is van adat gólyák költésére.[2] Már az 1990-es években volt gólyafészek a központi fűtőház kéményén. 2017-ben újból fészket raktak rá a gólyák, de mivel ott nem maradhatott még az évben átrakták az óvoda területén lévő oszlopra.[3]
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban (Vonaldíszes kerámia kultúrája) is éltek emberek. A hallstatt és La Tène-kultúra korból is előkerültek régészeti leletek. A római korból vandál település maradványait tárták fel.
A település legkorábbi fennmaradt említése 1248-ban „Ardounyars” történt, amikor is Sáros várának uradalmához tartozott. Nyárs és Ardó falvak 1427-ben 32 adózó portával külön településként szerepelnek. 1428-ban „Ardo-Nyars”, 1466-ban már „Nyarsardo” néven említik. Birtokosa a Semsey család, majd a 16. századtól a 19. századig az Ujfalussy és Tahy családok voltak.
1673-ban Bertóthy Jánosnak és Péchy Gáspárnak állt itt udvarháza. 1787-ben 85 házában 561 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARDÓ. Nyárs Ardó. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Semsey Uraság, ’s mások, lakosai katolikusok, fekszik Szebentől fél mértföldnyire. Szántó földgyei jók, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője szükségére elég, erdeje alkalmatos; sok tseresnyét termesztenek, mellyet más helyeken haszonnal elszoktak adni, Szebeni piatzozása sem meszsze, melly jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.”[4]
1828-ban 98 házát 724-en lakták. Lakói főként zsellérek voltak, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, illetve vászonszövéssel foglalkoztak. A 19. században kiterjedt cseresznyefa ültetvényekkel rendelkezett a község.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nyárs-Ardó, Nyarsany, tót falu, Sáros vgyében, Szebenhez délre 1/2 órányira: 797 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély. Vizimalom. Határa termékeny; cseresznyés kertjei hires nagy szemű gyümölcsöt teremnek. F. u. Semsey Jób.”[5]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 747-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1434 lakosából 1385 szlovák és 41 cigány volt.
2011-ben 1460 lakosából 1169 szlovák és 150 cigány volt.
2021-ben 1625 lakosából 1502 (+13) szlovák, 54 (+18) cigány, 2 (+5) ruszin, 10 (+2) egyéb és 57 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1510-ben épült a korábbi templom helyett. 1540-ben bővítették 1778-ban és 1908-ban megújították.
- Kastélya a 17. században épült, utolsó tulajdonosától, Péchy Gedeontól 1996-ban vásárolta meg a község.
- Az egykori uradalom 1840-ben épített emeletes, késő barokk gazdasági épülete.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Nimrod - Vadászlap 15/10, 124 (1941. október 1.) Péchy Imréné
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
