Szentmihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany)
A Szent Mihály templom.
A Szent Mihály templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Első írásos említés1248
PolgármesterVincent Leššo
Irányítószám082 22
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség2759 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség303 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság298 m
Terület9,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 09″, k. h. 21° 08′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 09″, k. h. 21° 08′ 14″
Szentmihályfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihályfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentmihályfalva (szlovákul: Šarišské Michaľany) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől közúton 13 km-re délkeletre, a Tarca bal partján.

Története[szerkesztés]

1248-ban IV. Béla király oklevelében „Szent Mihaly” néven említik először, de a falu valószínűleg korábban keletkezett. Ekkor már állt Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma. 1403-ban a falut Sáros várának uradalmaként említik. 1427-ben 28 portát számoltak össze. A 16. században a Darholc és a Rakaczay család birtoka, később több birtokosa is volt. 1787-ben 80 házban 600 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT MIHÁLY. Népes tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Eperjes, és Szeben között; Ispotállya is vagyon; határbéli földgyei középszerűek.[2]

1828-ban 82 háza és 622 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-Mihály, Mihalyaszi, tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szebenbe vivő országutban: 601 kath., 27 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa a jobbak közül való a megyében, különösen a Tarcsa mentiben lévő rétjei nagyon jók. Van erdeje s egy kastélya. Földes ura gr. Szirmay.[3]

A 19. század végén és a 20. század elején számos lakos vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2658 lakosából 2445 szlovák és 155 cigány volt.

2011-ben 2832 lakosából 2601 szlovák és 57 cigány.

2021-ben 2759 lakosából 2575 szlovák, 27 cigány (+91), 13 (+39) ruszin, 20 egyéb és 124 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1785-ben épült.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt görögkatolikus kápolnája 1585-ben épült, 1796-ban átépítették.
  • A Szirmay család kastélya 1585-ben épült reneszánsz stílusban, 1736-ban barokk kápolnával bővítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]