Széprét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Széprét (Krásna Lúka)
Slovakia Krasna Luka 4.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1329
Polgármester Štefan Bujňák
Irányítószám 082 73
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség687 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság555 m
Terület10,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Széprét (Szlovákia)
Széprét
Széprét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 49′ 30″
Széprét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Széprét témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Széprét (1899-ig Schönviz, szlovákul: Krásna Lúka, németül: Schönwies) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 40 km-re, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra, a Tarca és a Poprád között található.

Története[szerkesztés]

A falu a német jog alapján keletkezett a 13. század második felében, amikor szepesi szászokkal telepítették be. 1329-ben „Sonwyz” alakban említik először, de már 1295-ben állt temploma, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. 1331-ben említik Henrik nevű papját is. Tarca uradalmához tartozott. A 16. század második felében, egy 1570-es feljegyzés szerint a lakosság többsége német volt. Ekkor terjedt el a protestáns hit és a templom is a protestánsok kezére került. 1600-ban 24 ház állt a településen. A 17. század második felében a templom birtokosai ismét katolikusok voltak. Ekkor a harcok és járványok hatására a falu népessége is visszaesett. A 18. század közepén a község is visszatért a régi hitre. 1787-ben 59 háza volt 397 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMVICZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Horváth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palocsához 3/4 mértföldnyire; határja középszerű, fája, réttye, legelője elég van.[2]

1823-ban a falu temploma Daróc filiája volt. 1828-ban 60 házát 474-en lakták. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak, később Poprád, Kassa és Héthárs üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schönwies, tót falu, Sáros vmegyében, a Fekete hegy alatt, Berzeviczéhez északra 1 mfd. 455 kath., 12 zsidó lak. F. u. b. Palocsai Horváth.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Lakói ma a földművelés mellett főként Poprád és Kassa üzemeiben dolgoznak. A német lakosság száma az 1920-as, 1930-as években esett vissza jelentősen, a második világháború után pedig maradékukat is kitelepítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 718 lakosából 713 szlovák volt.

2011-ben 727 lakosából 714 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 30.)

További információk[szerkesztés]