Széprét
| Széprét (Krásna Lúka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1329 |
| Polgármester | Štefan Bujňák |
| Irányítószám | 082 73 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 655 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 70 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 555 m |
| Terület | 10,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 11′ 37″, k. h. 20° 49′ 29″49.193500°N 20.824600°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 37″, k. h. 20° 49′ 29″49.193500°N 20.824600°E | |
| Széprét weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széprét témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Széprét (1899-ig Schönviz, szlovákul: Krásna Lúka, németül: Schönwies) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 40 km-re, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra, a Tarca és a Poprád között található.
Története
[szerkesztés]A falu a német jog alapján keletkezett a 13. század második felében, amikor szepesi szászokkal telepítették be. 1329-ben „Sonwyz” alakban említik először, de már 1295-ben állt temploma, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. 1331-ben említik Henrik nevű papját is. Tarca uradalmához tartozott. A 16. század második felében, egy 1570-es feljegyzés szerint a lakosság többsége német volt. Ekkor terjedt el a protestáns hit és a templom is a protestánsok kezére került. 1600-ban 24 ház állt a településen. A 17. század második felében a templom birtokosai ismét katolikusok voltak. Ekkor a harcok és járványok hatására a falu népessége is visszaesett. A 18. század közepén a község is visszatért a régi hitre. 1787-ben 59 háza volt 397 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMVICZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Horváth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palocsához 3/4 mértföldnyire; határja középszerű, fája, réttye, legelője elég van.”[2]
1823-ban a falu temploma Daróc filiája volt. 1828-ban 60 házát 474-en lakták. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak, később Poprád, Kassa és Héthárs üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schönwies, tót falu, Sáros vmegyében, a Fekete hegy alatt, Berzeviczéhez északra 1 mfd. 455 kath., 12 zsidó lak. F. u. b. Palocsai Horváth.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Lakói ma a földművelés mellett főként Poprád és Kassa üzemeiben dolgoznak. A német lakosság száma az 1920-as, 1930-as években esett vissza jelentősen, a második világháború után pedig maradékukat is kitelepítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 718 lakosából 713 szlovák volt.
2011-ben 727 lakosából 714 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1295-ben épült kora gótikus stílusban. A 15. században átépítették, 1722-ben barokkizálták, utoljára 1854 és 1857 között építették át. Főoltára 1672 és 1674 között Lőcsei Pál mester műhelyében készült. Madonna szobra 1490 körül készült, ma a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeumban látható. Szent Jakab és Szent János apostol szobrai 1510 körül készültek. Szent Péter és Pál apostolok faszobrai 17. századiak.
- Határában 1755 körül épített Szent Vendel-kápolna áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
További információk
[szerkesztés]- Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXXIV-XXXV (1940-1941)
- Hivatalos oldal[halott link]
- E-obce.sk
- Községinfó
- Széprét Szlovákia térképén
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
