Csendespatak
Csendespatak (Tichý Potok) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Kisszebeni |
Rang | község |
Polgármester | Ľubica Zdravecká |
Irányítószám | 082 74 (pošta Brezovica) |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | SB |
Népesség | |
Teljes népesség | 327 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 527 m |
Terület | 8,44 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″49.146667°N 20.785278°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″49.146667°N 20.785278°E | |
Csendespatak weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendespatak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csendespatak (1899-ig Stelbach, szlovákul: Tichý Potok, korábban Štelbach, németül: Stellbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 42 km-re, Kisszebentől 25 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a német stihl (csendes) és bach (patak) szavakból származik. A magyar és a szlovák név is ennek tükörfordítása.
Története
[szerkesztés]A falu temploma már a 14. században állt. 1427-ben „Stelbach” néven említik először, mint a Berzeviczy és Tarcsay család tarcsai uradalmának faluját, ekkor 8 portája volt. A 15. században a községbe román pásztorokat telepítettek, akik az ortodox vallást is magukkal hozták. Mellettük szintén keleti vallású ruszinok is éltek. A 16. században Csendespatak a közepes nagyságú falvak közé számított, már ekkor működött iskola is a faluban. A település 1682-ben leégett. 1787-ben 58 házát 409-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STELBACH. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Tarcza vize mellett, Berzeviczéhez közel, mellynek filiája; határja meglehetős, fája, réttye, legelője van, piatza sints meszsze.”[2]
1828-ban 81 háza volt 600 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással foglalkoztak. 1844-ben árvíz pusztította a falut.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Stelbach, orosz falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez nyugotra 3/4 mfd. 17 r., 558 g. kath., 30 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Földe kevés és sovány, de erdeje, szénája elég. F. u. többen. Ut. p. Bártfa.”[3]
1908-ban is árvíz sújtotta. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
1922-ben és 1956-ban ismét árvizek pusztítottak a faluban.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 612, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 332 szlovák és 34 ruszin volt.
2011-ben 348 lakosából 261 szlovák és 58 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban. 1696-ban újjáépítették, 1862-ben bővíttették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.