Osztrópatak
| Osztrópatak (Ostrovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Cyril Revák |
| Irányítószám | 082 22 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2320 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 308 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Terület | 5,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 21° 07′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 21° 07′ 03″ | |
| Osztrópatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrópatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Osztrópatak (más néven Osztópatak, szlovákul: Ostrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 12 km-re északnyugatra, a Tarca jobb partján található.
Története[szerkesztés]
A község területén ötezer évvel ezelőtt élt a keleti vonalas kerámia népe, melynek gazdag leletanyagát találták meg itt. A régészeti leletek azt is mutatják, hogy a Tarca melléke később is kereskedelmi és kézműves központ volt. A környéket a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Leletek kerültek elő a kereszténység előtti időszakból, a 2–5. századból, de megtalálták a korai szláv telepek és a 12–13. századi magyar betelepülés nyomait is.
A falut 1248-ban „Osztropotoka” néven említik először. Lakói egykor főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kezdetben a királyé majd 1399-től – amikor Luxemburgi Zsigmond Szeretvai Péternek adta – nemesi birtok. 1427-ben 45 adózó portája volt. A 16. századig Szeretvai Péter leszármazottai a község urai. A század második felétől a Bertóti, Kálnási és Semsey családok birtoka volt. Ezután a 18. századtól a Dessewffy, Péchy és Bánó családé, akik a 18. század közepén kastélyt és kúriát építettek ide. 1737-ben és 1738-ban a település leégett. 1787-ben 47 házában 360 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Arany Pataka, Osztro Pataka. Tót faluk Sáros Vármegyében; és Szebenhez nem meszsze fekszenek, ’s lakosai a’ földmivelésen kívűl olajat is készítenek.”[2]
1828-ban 62 háza és 464 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és gyógyolaj készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osztrópataka, Ostrovjani, tót falu, Sáros vgyében, Nyárs-Ardóhoz 1 órányira, 452 kath., 8 ev., 6 zsidó lak. Szép kastély. Nehány évek előtt a Tarcza partján sok drága régiségek ásattak ki, s most a bécsi cs. drágaságok gyüjteményében őriztetnek. F. u. Péchy. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Lakosságának megközelítőleg kétharmada roma, fennmaradó része szlovák nemzetiségű. A község önkormányzata 2009 októberében betonelemekből két méter magas, 150 méter hosszú kerítést emelt a roma telep és a község elkülönítése végett, döntésüket a lopások megfékezésével indokolták.[4]
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1500 lakosából 789 szlovák és 659 cigány volt.
2011-ben 1803 lakosából 977 cigány és 758 szlovák.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Kyla Cole (1979) – erotikus fotómodell
Nevezetességei[szerkesztés]
- Osztrópatakán 1790-ben és 1865-ben is találtak gazdag császárkori germán sírt. Részletes feldolgozásukat legutóbb Prohászka Péter (2004) adta. Lásd: Osztrópatakai vandál királysír.
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt, római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, 1530 körül reneszánsz stílusban, majd 1741-ben barokk stílusban építették át. Az 1851-es tűzvész után klasszicista stílusban újra átépítették. 1992-ben részben bővítették. Tornya reneszánsz stílusú. 1480 körül készült gótikus Mária-szobra ma Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban látható.
- A templom előtt álló első világháborús emlékművet 1920-ban szentelték fel.
- A Bánó család kastélya a 18. század közepén épült, a 19. század első harmadában átépítették. 1858-ban létesített 10 hektáros szép park övezi értékes fákkal és növényekkel.
- Klasszicista kúriája 1841-ben létesült, a 19. század utolsó harmadában átépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
Források[szerkesztés]
- Titus Kolník 2010: Stráže-Krakovany a Ostrovany/Osztrópataka - Poznámky k novým súvislostiam a nálezom z hrobov germánskej elity. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
