Osztrópatak
| Osztrópatak (Ostrovany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Kisszebeni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Cyril Revák | ||
| Irányítószám | 082 22 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | SB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2570 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 308 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 306 m | ||
| Terület | 5,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 21° 07′ 03″49.062222°N 21.117500°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 21° 07′ 03″49.062222°N 21.117500°E | |||
| Osztrópatak weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrópatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Osztrópatak (más néven Osztópatak, szlovákul: Ostrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 12 km-re északnyugatra, a Tarca jobb partján található.
Története
[szerkesztés]A község területén ötezer évvel ezelőtt élt a keleti vonalas kerámia népe, melynek gazdag leletanyagát találták meg itt. A régészeti leletek azt is mutatják, hogy a Tarca melléke később is kereskedelmi és kézműves központ volt. A környéket a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Leletek kerültek elő a kereszténység előtti időszakból, a 2–5. századból, de megtalálták a korai szláv telepek és a 12–13. századi magyar betelepülés nyomait is.
A falut 1248-ban „Osztropotoka” néven említik először. Lakói egykor főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kezdetben a királyé majd 1399-től – amikor Luxemburgi Zsigmond Szeretvai Péternek adta – nemesi birtok. 1427-ben 45 adózó portája volt. A 16. századig Szeretvai Péter leszármazottai a község urai. A század második felétől a Bertóti, Kálnási és Semsey családok birtoka volt. Ezután a 18. századtól a Dessewffy, Péchy és Bánó családé, akik a 18. század közepén kastélyt és kúriát építettek ide. 1737-ben és 1738-ban a település leégett. 1787-ben 47 házában 360 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Arany Pataka, Osztro Pataka. Tót faluk Sáros Vármegyében; és Szebenhez nem meszsze fekszenek, ’s lakosai a’ földmivelésen kívűl olajat is készítenek.”[2]
1828-ban 62 háza és 464 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és gyógyolaj készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osztrópataka, Ostrovjani, tót falu, Sáros vgyében, Nyárs-Ardóhoz 1 órányira, 452 kath., 8 ev., 6 zsidó lak. Szép kastély. Nehány évek előtt a Tarcza partján sok drága régiségek ásattak ki, s most a bécsi cs. drágaságok gyüjteményében őriztetnek. F. u. Péchy. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Lakosságának megközelítőleg kétharmada roma, fennmaradó része szlovák nemzetiségű. A község önkormányzata 2009 októberében betonelemekből két méter magas, 150 méter hosszú kerítést emelt a roma telep és a község elkülönítése végett, döntésüket a lopások megfékezésével indokolták.[4]
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1233 | 1648 | 2017 | 2570 |
| Különbség | +33,65 % | +22,39 % | +27,41 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2511 | 2570 |
| Eltérés | +2,34 % |
1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1500 lakosából 789 szlovák és 659 cigány volt.
2011-ben 1803 lakosából 977 cigány és 758 szlovák.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Kyla Cole (1979) – erotikus fotómodell
Nevezetességei
[szerkesztés]- Osztrópatakán 1790-ben és 1865-ben is találtak gazdag császárkori germán sírt. Részletes feldolgozásukat legutóbb Prohászka Péter (2004) adta. Lásd: Osztrópatakai vandál királysír.
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt, római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, 1530 körül reneszánsz stílusban, majd 1741-ben barokk stílusban építették át. Az 1851-es tűzvész után klasszicista stílusban újra átépítették. 1992-ben részben bővítették. Tornya reneszánsz stílusú. 1480 körül készült gótikus Mária-szobra ma Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban látható.
- A templom előtt álló első világháborús emlékművet 1920-ban szentelték fel.
- A Bánó család kastélya a 18. század közepén épült, a 19. század első harmadában átépítették. 1858-ban létesített 10 hektáros szép park övezi értékes fákkal és növényekkel.
- Klasszicista kúriája 1841-ben létesült, a 19. század utolsó harmadában átépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Titus Kolník 2010: Stráže-Krakovany a Ostrovany/Osztrópataka - Poznámky k novým súvislostiam a nálezom z hrobov germánskej elity. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra
További információk
[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
|  | |
