Krivány (Kisszebeni járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krivány (Krivany)
Slovakia Krivany 6.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester Ján Šejirman
Irányítószám 082 71
Körzethívószám 51
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 1215 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 415 m
Terület 18,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krivány (Szlovákia)
Krivány
Krivány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 10″, k. h. 20° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 10″, k. h. 20° 54′ 40″
Krivány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krivány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Krivány (szlovákul: Krivany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 16 km-re északnyugatra a Tarca bal partján 426 m magasságban fekszik.

Története[szerkesztés]

Írott forrásban 1301-ben említik először. A falu templomát a 14. század végén, vagy a 15. század elején építették. 1615-ben a reformáció következtében evangélikus templom lett. 1734-ben a község már újra tiszta katolikus. 1770-ben a templom részben leégett. A 17. században 10-12 nemesi család élt a faluban, melyeknek kisebb kúriájuk volt. A legnagyobb kastély a Dessewwffy család 1635-ben épített kastélya, mely 1863-ig volt a család tulajdonában, ezután a Bornemissza családé lett.

Fényes Elek szerint "Krivány, (Kriwgani), Sáros v. tót falu, Héthárshoz nyugotra 1/2 órányira, a Tarcza mellett: 870 kath., 31 g. kath., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép emeletes kastély. Termékeny határ, jó rétekkel, erdővel, vizimalmokkal. F. u. többen. Ut. post. Eperjes."[2]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 960, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1093 lakosából 969 szlovák és 98 cigány volt.

2011-ben 1215 lakosából 955 szlovák és 119 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Legrégibb műemléke az 1470 és 1520 közötti időben épített gótikus római katolikus templom. 1890-ben megújították. 1921-22-ben renoválták.
  • A Dessewffy-kastély 1635-ben épült reneszánsz stílusban, később a Bornemissza családé lett. 1948-ban államosították, majd 1985-ben helyreállították. 1992-óta Bornemissza Kálmán tulajdona.
  • A faluban egy malom is áll, mely egykor a Bornemissza családé volt.
  • A falu központjában álló szabadtéri színpadon folklórfesztiválokat rendeznek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]