Krivány (Kisszebeni járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krivány (Krivany)
Krivány címere
Krivány címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1274
PolgármesterJán Šejirman
Irányítószám082 71
Körzethívószám51
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség1205 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
Terület18,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 12″, k. h. 20° 54′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 12″, k. h. 20° 54′ 51″
Krivány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krivány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Krivány (szlovákul: Krivany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 16 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján, 426 m magasságban fekszik.

Története[szerkesztés]

Írott forrásban 1301-ben említik először. A falu templomát a 14. század végén vagy a 15. század elején építették. 1615-ben a reformáció következtében evangélikus templom lett. A 17. században 10-12 nemesi család élt a faluban, melyeknek kisebb kúriájuk volt. A legnagyobb kastély a Dessewffy család 1635-ben épített kastélya. 1734-ben a község már újra tiszta katolikus. 1770-ben a templom részben leégett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIVA. vagy Krivani. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Héthárshoz 2/4 mértföldnyire, Tarcza vize mellett, ’s az Uraságnak Kastéllyával díszesíttetik, Ispotállya is van, földgye jó, réttye, legelője, és fája is tűzre van, piatzozása Szebenben, Várállyan, és Héthárson.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krivány, (Kriwgani), Sáros v. tót falu, Héthárshoz nyugotra 1/2 órányira, a Tarcza mellett: 870 kath., 31 g. kath., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép emeletes kastély. Termékeny határ, jó rétekkel, erdővel, vizimalmokkal. F. u. többen. Ut. post. Eperjes.[3]

A Dessewffy-kastély 1863-ig volt a család tulajdonában, ezután a Bornemissza családé lett.

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 960-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1093 lakosából 969 szlovák és 98 cigány volt.

2011-ben 1215 lakosából 955 szlovák és 119 cigány.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1771-ben Dessewffy József országgyűlési követ, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Legrégibb műemléke az 1470 és 1520 közötti időben épített gótikus római katolikus templom. 1890-ben megújították, 1921-22-ben renoválták.
  • A Dessewffy-kastély 1635-ben épült reneszánsz stílusban, később a Bornemissza családé lett. 1948-ban államosították, majd 1985-ben helyreállították. 1992-óta Bornemissza Kálmán tulajdona.
  • A faluban egy malom is áll, mely egykor a Bornemissza családé volt.
  • A falu központjában álló szabadtéri színpadon folklórfesztiválokat rendeznek.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]