Hámbor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hámbor (Brezovička)
Slovakia Tichy Potok 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Peter Tomčufčík
Irányítószám 082 74
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 421 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság467 m
Terület8,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hámbor (Szlovákia)
Hámbor
Hámbor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 42″, k. h. 20° 51′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 42″, k. h. 20° 51′ 07″
Hámbor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hámbor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hámbor, (szlovákul: Brezovička, korábban Hamborek, németül: Hamburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 39 km-re, Kisszebentől 23 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 13. század közepén alapították, 1320-ban "Haynburg" alakban említik először. A hagyomány szerint területén állt egykor Zámcsiszkó vára és a 14. század elején karthauzi kolostora is volt. Ma már nincs nyoma. 1427-ben 36 porta után adózott. A 15. század közepén a kolostort elhagyták a szerzetesek. Lakói a 16. században reformátusok lettek és a templomot csak 1713-ban sikerült a katolikusoknak visszafoglalni. 1787-ben 63 ház állt a településen. 1828-ban 84 házában 624 lakos élt, akik földműveléssel, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Vályi András szerint "HAMBURG. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Berzeviczével által ellenben, és az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik. Hajdan a’ Veres Barátoknak Klastromáról nevezetes vala, határja hegyes, de jó gabonát termő, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője, fája, mind a’ két féle van."[2]

Fényes Elek szerint "Hamburg, Hanboreck, tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez délre 1/4 órányira, a Farkasvölgye alatt: 543 római, 40 g. kath., 5 evang., 30 zsidó lak. Kath. plebánia. Régi kastély. Fürész- és lisztmalmok. Szép erdő, sok vörös fenyővel. Határa ámbár hegyes, de jó rozsot terem; legelője sok. F. u. a Berzeviczi nemz. Hajdan vörös barátok zárdája volt itt. Ut. p. Eperjes."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak és Kassa, valamint Igló üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 399, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 422 lakosából 407 szlovák volt.

2011-ben 429 lakosából 409 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]