Roskovány
| Roskovány (Rožkovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Beáta Kollárová |
| Irányítószám | 082 71 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1306 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 373 m |
| Terület | 14,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″ | |
| Roskovány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roskovány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Roskovány (szlovákul: Rožkovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kisszebentől 10 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai település helyén a 13. században egy Hosszúmező nevű falu állt, melyet IV. László király oklevele 1278-ban „Hozumezeu” néven említ. Ez a település ekkor már puszta volt. Egykori temploma a maitól északra, a régi temető területén emelkedő dombon állt.
Roskovány falut 1323-ban Csanád egri püspök oklevele „Roschowicz”, „Roscouicz” néven említi először. 1335-ben „Rosqua”, 1352-ben „Roskowan” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 41 portája adózott, ezzel a nagyobb falvak közé tartozott. A 15. században a palocsai váruradalomhoz tartozott. A 16. századtól a Roskoványi család birtoka volt. Temploma 1591-ben már az evangélikusokhoz tartozott. Sírboltjában a Roskoványi család tagjai nyugodtak. Anyakönyveit 1716-tól vezetik. Remete Szent Antal tiszteletére szentelt mai templomát Roskoványi Ágoston nyitrai püspök építtette. 1749-ben említik a község fából épített plébániáját, melyet 1775-ben már igen rossz állapotúnak mondanak. 1787-ben 83 házában 657 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSKOVÁNY. Ruskovia. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Roskoványi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Héthárshoz fél mértföldnyire, Torisza vizéhez közel; határja ha szorgalmatosan míveltetik, jó gabonát terem, réttye, legelője tágas, fája van tűzre elég.”[2]
A falunak a 19. században több birtokosa is volt, köztük a Bánó, Czabalai, Szentiványi és Péchy családok. 1804-ben új plébániája készült. 1828-ban a falunak 103 háza és 759 lakosa volt. Lakói többségben zsellérek voltak, gyümölcstermesztéssel, vászonszövéssel foglalkoztak. 1850 után sok lakója kivándorolt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roskovány, orosz falu, Sáros vmegyében, Szebenhez nyugotra egy mfd., a Tarcza mellett: 693 kath., 10 evang., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jó rozsot és szénát terem; erdeje tágas. F. u. a Roskoványi nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]
1860-ban is építettek egy új plébániát. Ez az épület 1865-ben az iskolával és több gazdasági épülettel együtt egy tűzvészben leégett. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 592, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 1240 lakosából 1228 szlovák volt.
2011-ben 1311 lakosából 1243 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1716-ban Fabriczy Dávid evangélikus lelkész.
- Itt született 1888-ban Bánó Iván földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Roskovány, majd a Szentiványi család barokk-klasszicista kastélya 1770 körül épült, később átépítették. 1945 után a községháza és művelődési ház működött benne. 1993-ban visszakapták a Szentiványiak örökösei.
- Római katolikus temploma 1858-ban épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 18. századi templom alapfalainak felhasználásával. Benne 1618-ból származó címeres epitáfium található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
