Vörösalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörösalma (Červenica pri Sabinove)
A templom.
A templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1278
Polgármester Pavol Spodník
Irányítószám 082 56
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 824 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 356 m
Terület 6,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vörösalma (Szlovákia)
Vörösalma
Vörösalma
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 00″, k. h. 21° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 00″, k. h. 21° 01′ 30″
Vörösalma weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösalma témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vörösalma, (szlovákul: Červenica pri Sabinove, korábban Jablonov) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 7 km-re északnyugatra a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település az 1270-es években keletkezett. Első ismert birtokosa az a "Cyze" nevű nemes volt, aki V. Istvántól kapta a birtokot adományként. 1278-ban "Weresalma" alakban említik először IV. László adománylevelében, melyben a Tekul nemzetségnek és Budun fia Andrásnak adott itt birtokot. 1285-ben IV. László király megerősíti "terra Werusalma" birtokában Cyze fia Istvánt. 1288-ban a birtok egy részét az Aba nembeli Péter fia György szerezte meg. 1296-ban Rikolf fiai Kakas és János szereztek itt birtokot, melyet 1306-ban megosztottak egymás közt. 1315-ben "Verusalma folua" néven említik. Később a Tarczay család, a nagysárosi ágoston rend, a Dessewffy, a Péchy családok, a 19. századtól pedig a Szimayak birtoka. 1345-ben vita volt az itteni birtokon a Tarczayak és a nagysárosi ágoston rendi szerzetesek kötzött. Hunyadi Mátyás 1468-ban kelt adománylevelében egyéb birtokok mellett Vörösalmát Tarczay Tamásnak adta. 1558-ban a Dessewffyek léptek birtokba a faluban. A 18. század elejétől Dessewffy Tamás a birtokosa. Lakói gyümölcstermesztéssel, fuvarozással foglalkoztak. 1427-ben 29 portája adózott, 1787-ben 40 házában 361 lakos élt.

Utcarészlet

Vályi András szerint " Veres Alma, Jablonov. Elegyes falu, Sáros Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Szeben Városához nem meszsze. Határja minden féle gabonát bőven terem, réttye, legelője a’ mennyi szűkséges, mivel erdeje tilalmas, fája nem igen van, piatzozásai nem messze, ’s keresetre jó módgyok Szebenben, mind kézi, mind pedig szekerezési munkával, melly vagyonnyaihoz képest első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint " Vörösalma, Cervenika, Sáros v. tót f. Péch-Ujfaluhoz közel a gallicziai országutban: 325 romai, 26 g. kath., 1 evang., 15 zsidó lak. Erdő. Fűrészmalom. F. u. a Desewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes." [3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. A háború után az itteni nagybirtokokat felparcellázták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 397, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 729 lakosából 723 szlovák volt.

2011-ben 824 lakosából 793 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, 1600 körül reneszánsz stílusban építették át. Belsejét 1734-ben barokkizálták.
  • A Dessewffy-kastély 1600 körül épült reneszánsz stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]