Alsószalók
| Alsószalók (Nižný Slavkov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Kamenický |
| Irányítószám | 082 75 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 868 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 516 m |
| Terület | 23,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′Koordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′ | |
| Alsószalók weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószalók témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsószalók (szlovákul: Nižný Slavkov, németül: Unter-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 42 km-re északnyugatra, Kisszebentől 26 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Szalókot 1214-ben említik először, ekkor 12 háza volt és már állt a Szent Anna kápolna. Neve a török Szalók személynévből származik. IV. Béla király a tatárjárás után németeket telepített ide. 1288-ban Tarca uradalmához tartozott. 1289-ben „Zolouk” a neve. Alsószalók néven 1316-ban szerepel először. 1321-ben „Solovk”, 1322-ben „Slauk” néven emíltik, ekkor hetivásár tartására kapott jogot. 1352-ben határában egy, a 12. században már állt erődítményt említenek. 1427-ben 50 portája volt, fele a Semsey család birtokában állt. 1479-től a szepesi káptalanhoz tartozott. A 16. századtól a Bornemissza és Segney családoknak volt itt birtoka. 1722-ben és 1726-ban a falu leégett. 1787-ben 125 házában 891 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Szalók. Két falu Sáros Várm. Alsó Szalóknak földes Urai Semsey Uraság, és a’ Szepesi Káptalan; ennek Ispotállya is van: Felső Szalóknak pedig, melly Szepes Vármegyében vagyon, földes Ura Horvát Úr, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Farkasvőlgyén, Szepes Várm. szélénél; határbéli földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van.”[2]
1828-ban 152 háza volt 1138 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Szalók, (Nizni Slawkov), tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez délre 1 órányira, 1114 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Sok erdő. F. u. a szepesi káptalan, Semsey smt.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 771 lakosából 736 szlovák volt.
2011-ben 819 lakosából 624 szlovák és 156 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 13. századi kora gótikus eredetű, később átalakították. Gótikus és barokk oltárai vannak.
- A Szent Anna kápolna 1214-ből származik, később barokk stílusban átépítették.
- A Szent Család és Szent János apostol útikápolnák építési ideje nem ismert.
- Értékes műemléke a Fekete-mocsár völgyében álló Öreg malom.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Kisszebeni járás települései | ||
|---|---|---|
Kisszeben (Sabinov) | ||
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |  | |
