Alsószalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsószalók (Nižný Slavkov)
Slovakia Nizny Slavkov 4.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Turisztikai régióSáros
Rang község
Polgármester Jozef Kamenický
Irányítószám 082 75
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség855 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület23,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószalók (Szlovákia)
Alsószalók
Alsószalók
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′Koordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′
Alsószalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószalók témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószalók, (szlovákul: Nižný Slavkov, németül: Unter-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 42 km-re északnyugatra, Kisszebentől 26 km-re nyugatra a Szalóki-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Szalókot 1214-ben említik először, ekkor 12 háza volt és már állt a Szent Anna kápolna. 1352-ben határában egy a 12. században már állt erődítményt említenek. Neve a szláv Slavek személynévből származik. 1289-ben "Zolouk", 1321-ben "Solovk", 1322-ben "Slauk" néven emíltik. IV. Béla király a tatárjárás után németeket telepített ide. 1288-ban Tarca uradalmához tartozott. Alsószalók néven 1316-ban szerepel először. 1322-ben hetivásár tartására kapott jogot. 1427-ben 50 portája volt, fele a Semsey család birtoka volt. 1479-től a szepesi káptalanhoz tartozott. A 16. századtól a Bornemissza és Segney családoknak volt itt birtoka. 1722-ben és 1726-ban a falu leégett. 1787-ben 125 házában 891 lakos élt. 1828-ban 152 háza volt 1138 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szalók. Két falu Sáros Várm. Alsó Szalóknak földes Urai Semsey Uraság, és a’ Szepesi Káptalan; ennek Ispotállya is van: Felső Szalóknak pedig, melly Szepes Vármegyében vagyon, földes Ura Horvát Úr, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Farkasvőlgyén, Szepes Várm. szélénél; határbéli földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Szalók, (Nizni Slawkov), tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez délre 1 órányira, 1114 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Sok erdő. F. u. a szepesi káptalan, Semsey smt"[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1071, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 771 lakosából 736 szlovák volt.

2011-ben 819 lakosából 624 szlovák és 156 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi kora gótikus eredetű, később átalakították. Gótikus és barokk oltárai vannak.
  • A Szent Anna kápolna 1214-ből származik, később barokk stílusban átépítették.
  • A Szent Család és Szent János apostol útikápolnák építési ideje nem ismert.
  • Értékes műemléke a Fekete-mocsár völgyében álló Öreg malom.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]