Bodonlaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodonlaka (Bodovce)
Bodovce Slovakia 8.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Kelet-Szlovákia
Rang község
Polgármester František Jusko
Irányítószám 082 66 (pošta Uzovce)
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség 319 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 450 m
Terület 7,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodonlaka (Szlovákia)
Bodonlaka
Bodonlaka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 10′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 10′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodonlaka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodonlaka, (szlovákul: Bodovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 15 km-re északra, Kisszebentől 6 km-re keletre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 49° 06′ 43″, k. h. 21° 10′ 30″

Története[szerkesztés]

A település a 13. század második felében keletkezett nemesi telepítéssel. 1427-ben Bodonlaka néven említik először. A 16. századtól a 19. századig a Zombory család birtoka. 1787-ben 23 háza és 185 lakosa volt. 1828-ban 34 házában 262 lakos élt.

Vályi András szerint "BODONLAKA. vagy Bodonlak. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Zombory Uraság, lakosai katolikusok, 229fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, réttye, és legelője elég, erdöje mind a’ két rendbéli fát bőven szolgáltat, piatzozása sints meszsze, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bodonlaka, tót falu, Sáros vármegyében, Szebenhez keletre 3/4 mfd. 214 kath., 4 evang., 19 zsidó lak. Jó legelő és erdő. Középszerű föld. F. u. Zombory nemzetség. Ut. p. Ternye. " [3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. 1945-ig fűrésztelep működött a községben. 1944-ben határában partizántevékenység folyt. A háború után lakói részben a mezőgazdaságban, részben a kisszebeni, eperjesi és kassai ipari üzemekben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 174, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 321 szlovák lakosa volt.

2011-ben 319 lakosából 305 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1862-ben épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]