Magas
Magas (Vysoká) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Kisszebeni |
Turisztikai régió | Sáros |
Rang | község |
Első írásos említés | 1278 |
Polgármester | Patrik Lörinc |
Irányítószám | 082 74 |
Körzethívószám | 051 |
Forgalmi rendszám | SB |
Népesség | |
Teljes népesség | 127 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
Népsűrűség | 20 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 549 m |
Terület | 6,86 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 20° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 20° 53′ 00″ | |
Magas weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Magas témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Magas (1899-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 40 km-re északnyugatra, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1278-ban "Wyzka" alakban említik először. 1329-ben "Wysaka", 1427-ben "Visoka" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 21 portája volt. A 16. században a Dessewffy és Berzeviczy családok birtoka. 1787-ben 38 házában 273 lakos élt. 1828-ban 34 háza volt 218 lakossal. Lakói faárukészítéssel, asztalos, bognár és ácsmesterséggel foglalkoztak.
Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság; határja meglehetős."[2]
Fényes Elek szerint "Viszóka, Sáros v. tót f. Hamburg fil. 265 kath. lak. F. u. a Dessewffyek. Ut. p. Eperjes. " [3]
A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 151 szlovák lakosa volt.
2011-ben 136 lakosából 127 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg 14. századi kora gótikus stílusú, későbbi többszörös átépítéssel.
- Kápolnája a 19. század elején épült.
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.