Dessewffy József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dessewffy József
Johann Ender festménye (1830 körül)
Johann Ender festménye (1830 körül)
Született 1771. február 13.
Krivány
Elhunyt 1843. május 2. (72 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása országgyűlési követ, táblabíró, költő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dessewffy József témájú médiaállományokat.

Cserneki és tarkeői gróf Dessewffy József (Krivány, 1771. február 13.Pest, 1843. május 2.) országgyűlési követ, több megyék táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Gróf Dessewffy István császári és királyi kamarás és Vécsey Anna Mária fia volt. Mivel születése után nem sokkal anyja meghalt, nagynénje, Szirmay Karolina nevelte magyaros szellemben; kilencéves korában Kassára ment iskolába s a gimnáziumi pályát, egy szigorú tanító alatt, kevés sikerrel végezte. Azután Koppi Károly piarista szerzetes vette át nevelését, akit Kolozsvárra s Pestre is követett; ő a tudományokat, különösen a magyar történelmet és irodalmat kedveltette meg vele. Pesten a piaristák gimnáziumába járt, hol a Zimányi szónoki s költői tudományokban volt oktatója és a klasszikus írók szeretetét fel tudta benne ébreszteni s ápolni. Itt kedvelte meg a római és görög klasszikusokat; Ciceroból már akkor fordítgatott. De nem egyedül nyelvtanulási célból forgatta ő a régieket, hanem munkáik lelkét szívta be; így lett egyik kitűnősége azon köröknek, melyek akkor csak igen gyéren buzgólkodtak a nemzeti ügy mellett s egyik legnemesebb érzelmű és legműveltebb fia a hazának, melynek javát szóval és tollal haláláig előmozdítani törekedett. Az egyetemen, Kreil volt tanítója a bölcseletben, Dugonics András a matematikában, Werthes a széptanban, Horváth a természet-, Mitterpacher Lajos a gazdaság- s műtanban, Cornides és Schönwisner az oklevél- és pénzügytanban s Koppi a történelemben. A bölcseleti tanfolyam után Kassára ment, hol a törvényt végezte.

Közéleti pályája[szerkesztés]

Ezután gróf Sztáray Mihály szabolcsi főispánt kísérte a budai híres országgyűlésre. 1792-ben jurátusságát végezvén, országos hivatalba lépett és Fiuméban Pászthory Sándor kormányzó mellett fogalmazó lett. De a hivatal nem volt kedves köre, elment Olaszországba utazni (1793 márciusában volt Rómában és Nápolyban), honnan költészeti s művészeti ismeretekkel tért vissza. 1795-ben a szabolcsi felkelő nemes seregnél volt kapitány, míg a Campo Formió-i béke e pályának is véget vetett. Hazavonult, hogy hazáját ezentúl mint tudós, s mint nemes a megyék körében szolgálja. 1802-ben Sáros-, 1805. és 1807-ben Zemplén-, 1811. és 1825-ben Szabolcs megye követe volt az országgyűléseken. 1806. szeptember 25. gróf Sztáray Leonorát vette nőül. Az 1807. rövid, de fényes budai országgyűlésen tollvivő volt.

1830. április 19., mint az országos küldöttség egyik tagja, a sajtóról külön véleményt adott be, melyet később magyarul kidolgozva 52 §-ra osztott. Ezek mellett házi ügyei aggodalommal környezték; apja ugyan terjedelmes birtokok urául hagyta őt, de két milliónyi teherrel; ezen súlyos gondtól nem szabadult meg egészen soha, végig kísérte őt a sírig. A Magyar Tudományos Akadémia alkotásánál jelent volt és az alaprajzon ő is dolgozott; 1830. november 11. igazgató-, 1831. február 15. tiszteleti tagja lett; annak üléseit rendszeresen látogatta s tanácskozásaiban aktívan részt vett. Kazinczy Ferencnek hű barátja s pártolója volt; legszebb művei közé tartozik a Kazinczyhoz írt episztolája.
Gazdasági és politikai konzervativizmusa miatt támadta Széchenyi István Hitel című munkáját: A «hitel» cz. munka taglalatja.

Meghalt 1843. május 2-án. Az akadémián május 15. Toldy Ferenc tartott fölötte gyászbeszédet és Eötvös József báró 1844. december 26. emlékbeszédet.

Munkái[szerkesztés]

  • Dum Francisci II. imperatoris, haereditaria caesarea dignitas, celebraretur, per SS. et OO. comitatus de Sáros Eperiesini 1804. 26 nov. Hely és év n.
  • O királyi főherczegségéhez Josef nádorispányunkhoz. Kassa, 1805. (Költemény.)
  • A magyarokhoz az uj királynéról. Buda, 1808. (Költemény.)
  • Ad sereniss, archiducem principem regium Carolum, regni Hungariae primatum S. a. Ujhelyini, 9. aprilis 1809. S.-Patakini. (Költemény.)
  • Dessewffy József gróf és Kazinczy Ferencz kiküldött táblabiráknak vélemények a Zemplén vármegye rendeihez a Győrnél 1809. Junius XIV. elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában. U. ott. 1811. (Első kiadása csak 100 példányban nyomatott, 2. megigazított kiadása u. ott, 1811. Közölte Lehoczky Tivadar a Figyelőben I. 1876.)
  • Bártfai levelek, irta Döbrentei Gáborhoz Erdélybe gróf Desőfi József 1817-ben. U. ott, 1818.
  • Desseőffy József gróf Válasza a 60 esztendős Kazinczy Ferenczhez, midőn irná hogy már halni készül. Hely n., 1819. (Költemény. Újra kiadva a Vasárnapi Ujság 1860. 2. sz.)
  • A hitel cz. munka taglalatja. Kassa, 1831. (Ennek német fordítása Ludwigh Sámueltől. U. ott, 1831.)
  • Uiber Pressfreiheit un Büchercensur im Allgemeinen und mit besonderer Beziehung auf Ungarn. Leipzig, 1831.
  • Hazánk egyik igen jeles főispánjának nyilván tett politikai hitvallása, gr. Dessewffy József jegyzékeivel kiadta Fekete István. Buda, 1843.
  • Desewffy József gróf irodalmi hagyományai. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest, 1860–64. Három kötet. (Levelezése Kazinczy Ferenczczel. 1793–1831. Ism. bud. Szemle X. 1860. M. Sajtó 1861. 150. 255. Pesti Napló 1865. 147. 149. sz.)
  • Gróf Dessewffy József munkái. III. kötet Levelek. 1812–43. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel kisérte Ferenczy József. Bpest, 1888. (Ism. Nemzet 183. 186. Pulszky Ferencz, Egyetértés 188.)

Kézirati munkái[szerkesztés]

Egy-két szó a magyar nyelv és literatura köztételéről a hazában 1808., Az avulni kezdő és a nagyon ujítgató irás módról, Epithaphium ad cineres Caroli Koppi, A bor és szerelem, Epistola ad M. G. Kovachich, Olysvae 1806. jún. 12.; több kézirata van a család büd-szentmihályi levéltárában. Tacitust is lefordította magyarra. Levelei megjelentek még a Tud. Gyűjteményben (1822. I.) és M. Kurirban (1822. I. 16. sz.) Meghivó levele minden magyar iróhoz (a magyar irók élete és munkáinak megismertetése iránt); Hirnökben (1837. 32. sz.) Szent Mihály 1837. okt. 2.; a Figyelőben Széchenyi István grófhoz, Pest, febr. 5. 1830. (III. 1877.) A miskolczi színház ügyében felhivása s kilencz levele. Kassa, 1817–19. (XII. 1882.), Döbrenteyhez irt 11 levelét (1817–21.) Ferenczy József közli (XVII. XVIII. 1884.); br. Barkóczy Lászlóhoz, Kassa, márcz. 7. 1842. (XX. 1886.), Sárváry Pál debreceni tanárhoz Kassán 1842. ápr. 8. irt levelét a Heti Posta (1867. 11. sz.) hozta.

Cikkei[szerkesztés]

A nemzeti irodalomnak a felvidék fővárosában, Kassán központot akart állítani és megalapította a Felső Magyarországi Minerva című évnegyedes folyóiratot, melyet titkára Dulházy Mihály szerkesztett; ebbe irt költeményeket, történeti, nyelvészeti s gazdászati cikkeket (1825. Az avulni kezdő s nagyon ujítgató irásmódról a magyar nyelvben, Az életes vermekről, Sándor Leopold nádor élete és halála, gróf Hadik András fővezér életrajza; 1828–36.), verseket irt az Orpheusba (II. 1790.), Erd. Múzeumba (1814–17.), Zsebkönyvbe (1821.), Nefelejtsbe (1832–33.), Regélőbe (1833.), Szépliteraturai Ajándékba (1821–22. 1824.), Zsebkönyvbe (1822), Aurórába (1822. 1825.), Hebébe (1824–26.), Bpesti Árvizkönybe (I. 1839. A dunaparti s kivált a pesti vizár 1838-ban, hosszabb költemény); prózai s költői dolgozatai megjelentek a Kulcsár Hazai s Külföldi Tudósításaiban, melléklapjában a Hasznos Mulatságokban, Pethe Mezei Gazdájában, a Társalkodóban, Tudom. Gyűjteményben (1818. I. A magyar betűirásról, orthographiáról); irt mgé az Árpádiába (I. 1833. Kazinczy életrajza) s Hirnökbe (1838. 50. Kritika és engedmény), M. Tud. Társaság Évkönyveibe (III. 1834–1836. Emlékbeszéd br. Berzeviczy Vincze felett. V. 1838–40. Emlékbeszéd gr. Illésházy István felett.) A mezei gazdaság előmenetelét eszközlő fő módokról irt a M. Gazdába (1841. 71. 72. sz.) Egy versét (A jelenlegi korszellem hazánkban 1841) a Hazánk (VII. 1887.) hozta s két ismeretlen munkája van a Zemplénben (1887. 44. sz. Egy szüreti kép a mult században) és Figyelőben (XXIII. 1887. Gr. Sztáray Mihály menybemenetele.)

Források[szerkesztés]