Ugrás a tartalomhoz

Márkus László (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márkus László
1971-ben
1971-ben
Született1927. június 10.[1][2]
Budapest
Elhunyt1985. december 30. (58 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiFráter Gedeon
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1951)
Kitüntetései
Halál okaleukémia
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-196)
Színészi pályafutása
Aktív évek1945–1985
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus László témájú médiaállományokat.

Pécsi Sándor (balra) és Márkus László (jobbra) Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című darabjának előadásán (1968)

Márkus László (Budapest, 1927. június 10. – Budapest, 1985. december 30.) Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Pályafutása és művészete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1927-ben Budapesten született. Édesapja Márkus Endre (1900) magánhivatalnok, egy gazdag budapesti bankárcsalád legifjabb tagja, a Sylvania Fakereskedelmi Részvénytársaság cégvezetője. Édesanyja Fleischmann Margit (1902–1993), pozsonyi zsidó kereskedőcsalád gyermeke.[4] A szülők 1926. március 18-án kötöttek házasságot Budapesten.[5] Apai nagyszülei Márkus Ödön és Schwarcenberg Szeréna, anyai nagyszülei Fleischmann Simon és Spiegel Róza voltak.

Márkus Endre feleségével és fiával előbb az Andrássy úton, majd a Katona József utcában lakott egy nagy polgári lakásban. A cselédeken kívül alkalmaztak egy úgy nevezett Fräuleint is, akitől Márkus László megtanult németül. Szülei 12 év házasság után, 1938-ban elváltak.

Már elemi iskolás korától kezdve gyakran ücsörgött az iskola helyett inkább mozikban, nem is volt jó tanuló. 19341945 között tanulmányait több különböző intézményben folytatta. A középiskolát 10 évesen a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdte, innen egy év után eltanácsolták, akkor került a kaposvári Gróf Tisza István Református Gimnáziumba. Első teátrumi élményét Lakner Bácsi Gyermekszínháza jelentette, ahová szereplőnek is jelentkezett, de a lámpaláztól alig tudott megszólalni. A nyilasuralom alatt édesanyjával származásuk miatt — állítása szerint — összesen tizenkétszer a Dunához vezényelték, szerencsével azonban mindig megmenekültek. A háború végén elköltözött édesapjához Szegedre, hogy ott fejezze be a gimnáziumot. Végül jól fizetett magántanárok vizsgáztatták le a hetedik, nyolcadik osztály anyagából. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. Az év december 22-én Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Később alakította Arzént Molnár Ferenc A hattyú című darabjában, valamint a hóhért Az ördög cimborájában.

Édesanyja 1946-ban feleségül ment Fráter Gedeonhoz, az Operaház karnagyához, akit Márkus László apjaként szeretett. Később, kapcsolatai révén, ő maga is sokat segítette fiát a színművészeti főiskolára való bejutásért. 19471951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. Negyedéves vizsgaelőadását 1951 júniusára hirdették meg: a Major Tamás rendezte Úrhatnám polgárban játszotta volna Jourdain urat, azonban néhány nappal a bemutató előtt őt és fakereskedő-malomtulajdonos[6] édesapját a rendőrök a Békés megyei Okány községbe telepítették ki, ahol tíz napig arisztokraták, polgári értelmiségiek társaságában kapálta a cukorrépát. Major Tamás közbenjárására térhettek vissza a fővárosba. 1951-ben megszerezte színész diplomáját. Ezután behívták katonának, de mivel hirtelen rosszullétei és súlyosabb kórok tünetei miatt a szolgálat nehezebb részeit nem kellett teljesítenie. Hotti Éva ajánlotta be Márkust Téri Árpádnak a debreceni Csokonai Színházba, ahol 1951. november 1-vel szerződtették. 1956-ban nyerte el első Jászai Mari-díját a Hamlet Claudius szerepéért. 1956. október 23-ára Goldoni Két úr szolgája c. darabjának főpróbáját tűzték ki, a nézőtér azonban üres maradt a forradalom miatt, amiért Márkus felháborodott. „Őrjöngtem. Egyesek csitítgattak, hogy mit képzelek, amikor forradalom van, én meg hisztizek egy szerep miatt. Meg voltam sértődve! Ne vessen meg ezért senki. Engem az érdekelt, hogy tele legyen a nézőtér és tapsoljanak a sikeres alakításomnak.”

1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. A színpadon túli világban Kiss Manyit és Pécsi Sándort mondta barátjának, akik komédiás lényükkel egyben színészi bálványai voltak. Miközben sok kolléga került közel a szívéhez, köztük Körmendi János, Almási Éva, Domján Edit, Gábor Miklós vagy Sztankay István. Kiss és Pécsi halála után Márkus Lászlónak már csak édesanyjával maradt mély kapcsolatban, bár ezt szüntelen viták fűszerezték. Külön lakásban, de egymáshoz közel laktak.

Különcségeit – gyűrűk, parfümök, sztárallűrök – bátran vállalta, pályatársai így szerették.[6] Sokat költött magára és szeretteire. Karácsonykor még a színház kazánfűtőjének is ajándékot vett. 1975 őszén mutatkoztak rajta először a leukémia tünetei.[7] 1982-ben megműtötték, ezután másfél évre elhagyta a színpadot, és a kezelések hatására látszólag felgyógyult és újra játszott. 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat, rá egy évre jelent meg Harangozó Márta vele készített interjúkötete. 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor próbafelvétele után, öltözőjében szívrohamot kapott[6] és elhunyt.

Márkus László, a színész

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokoldalú, rendkívül tehetséges művész volt. Jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Maga is elismerte, hogy saját külön világában él, önző és magának való, de nem korlátolt. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében[8] című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót. Emlékezetes alakítása a Meztelen diplomata (1963) főszerepe.[6]

Színpadi alakításai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Márkus László emléktáblája egykori lakhelyén, a Csanády utca 12/a alatt
Márkus László sírja, felirata: „Nyugodj békében színészkirály”
(Budapest, Farkasréti temető: 22-1-196.)
Bob herceg (1972) – Plumpudding, a gazdag borbély
Csínom Palkó (1973)
Lili bárónő (1975) – Malomszegi báró
A csendháborító (1976) – Bokharai emír
A szabin nők elrablása (1976) – Bányai Márton tanár
Maya (1978) – Bambó
Mi muzsikus lelkek (1981) – Zerkovitz, Béla
Éjféli operabemutató (1985) – Andalúz Viktor zeneszerző
ÉvCímSzereplőSzínészSzinkron év
1939Óz, a csodák csodája (első-két szinkron)Zeke / Gyáva oroszlánBert Lahr1960
1976
1942A gyanú árnyékában (1. szinkron)Joseph NewtonHenry Travers1984
1944A hetedik kereszt (1. szinkron)Dr. LoewensteinSteven Geray1959
1946Lehull az álarcMichel LemaretMichel Simon1967
1947Eszményi férj (1. szinkron)N/AN/A1962
1953A kapitány paradicsomaN/AN/A
1954Párizs levegője (1. szinkron)N/AN/A
1956Svejk, a derék katonaJosef SvejkRudolf Hrušínský1957[9]
1957A spessarti fogadóKnoll, a rablóWolfgang Neuss1970
Csendes Don (1. szinkron)Mitka KorsunovBorisz Novikov1958
Svejk, a derék katona 2.Josef SvejkRudolf Hrušínský
1958Az én drága párom (1. szinkron)Jevgenyij Rogyionovics SztyepanovJurij Medvegyev1959
CsillagokKurtErik S. Klein
CsodagyerekekKonferansziéWolfgang Neuss
Én és a tábornok (1. szinkron)Norman Pitkin / Otto Schreiber tábornokNorman Wisdom1965
Menekülés az árnyéktólVostryBohus Smutný1959
Rendkívüli történetN/AN/A
1959A béke első napjaNémet tisztHeinz Braun1960
Ballada a katonárólGavrilkin, őrkatona a vonatonAlekszandr Kuznyecov
Foma Gorgyejev (1. szinkron)N/AN/A
Rózsák az államügyésznekPaul, teherautó-sofőrWolfgang Neuss
1960A bérgyilkos (1. szinkron)N/AN/A1963
A kalandorSt. AubanIvan Malré1961
A kutyás hölgyChinovnikJurij Medvegyev1960
Ferrara hosszú éjszakájaN/AN/A1962
Kettétört amulettAnaximandrosHerbert Grünbaum1961
1961A lelkiismeret lázadásaKreisler, Gestapo tisztKarl-Heinz Schröder1962
A szép amerikaiMarcel PerrignonRobert Dhéry
A világ minden aranya (1. szinkron)N/AN/A
Az utolsó ítélet (1. szinkron)N/AGiacomo Furia1963
Két életN/AN/A1961
Láng az utcákonFelszólaló a szakszervezeti gyűlésenN/A1963
Malachiás csodájaN/AN/A1962
Meglepetés a cirkuszbanN/AN/A
Tarka elbeszélésekN/AN/A1961
1962A prágai tréfacsinálóJosef StrašlipkaRudolf Hrušínský1963
Gyilkosság Gateway-benN/AN/A1962
Mi olaszok és a nőkNelloMario De Simone1964
19633+2N/AN/A
A gyilkos és a lányTadeusz Wróblewski, mérnökGustaw Lutkiewicz1963
Hogyan lettem vezérigazgató? (1. szinkron)Baudu felügyelőMichel Serrault1970
Kezek a város felett (1. szinkron)??1964
Maigret felügyelő – IV/4. rész: A Majestic pincéiDongeIvor Salter1969
MéhkirálynőRiccardoRiccardo Fellini1963
1964Az aranyfejLionel Pack, a szakállasBuddy Hackett1964
Folytassa, Kleo! (1. szinkron)??1965
1965A hős, aki félHonza VavřinecRudolf Hrušínský1966
Rigócsőr királyfiN/AN/A1968
Szerelmi körhintaHellberg professzorHeinz Rühmann
1966Riporterek gyöngyeR.E. Bartlett őrnagyDered Bond1979
1968Ivan MakarovicsN/AN/A1982[10]
Szeszélyes nyárAntonín DuraRudolf Hrušínský1969
1969A nagy bankrablás (1. szinkron)Pious Blue tisztelendőZero Mostel1979
Kései virágokJegoruskaJurij Puzirjov1972
1970Szerelmesek és más idegenek[11]JohnnyHarry Guardino1982
1972Mr. Süket trükkjei (1. szinkron)Meyer Meyer nyomozóJack Weston
Tizenkét hónap (1. szinkron)??1975
1973Botrány a nyaralóbanN/AN/A1974
Tehetségek és hódolókIraklij Sztratonics DulebovNyikolaj Gricenko1977
1974A békesség kora??1976
Piedone 2.: Piedone Hongkongban (1. szinkron)MorabitoRenato Scarpa1977
1976A kétbalkezes és az örömlány (1. szinkron)Joe KnoxOliver Reed1979
1977Annie HallKomikusJohnny Haymer1980
Kétcsillagos szállodaSam TurnerKenneth More1979
LidércnyomásAz emberi kapcsolatok rendezőjeJean Yanne
1978A nagy álom (1. szinkron)Eddie MarsOliver Reed1980
Kaliforniai lakosztálySidney CochranMichael Caine
Őrült nők ketrece (1. szinkron)Albin Mougeotte / Zaza NapoliMichel Serrault
1980Őrült nők ketrece 2. (1. szinkron)1983
1981A dolgok értelmeRalph BonnerAlec McCowen1985
ÉvCímSzereplőSzinkron év
1959Diplomácia, óh!Amphibulos miniszterelnök1960
Az ordító egér (1. szinkron)Gloriana hercegnő / Miniszter / Tully Bascombe1970
1961Csak ketten játszhatják (két-három szinkron)John Lewis1962
1970
1983
1962A törvény balkeze (1. szinkron)Pearly Gates1964
Torreádor-keringő (1. szinkron)Leo Fitzjohn tábornok1966
1963Rózsaszín párduc 1.: A rózsaszín párduc (1. szinkron)Jacques Clouseau felügyelő1977
1965Mi újság, cicamica? (1. szinkron)Dr. Fritz Fassbender1985
1966Elcserélt küldeményekDr. Pratt1983
1970Hoffman úrBenjamin Hoffman1978
1974Puha ágyak, kemény csaták (1. szinkron)Latour tábornok / Robinson őrnagy / Herr Schroeder / Adolf Hitler / Elnök / Kyoto herceg1983
Rózsaszín párduc 4.: A rózsaszín párduc visszatér (1. szinkron)Jacques Clouseau felügyelő
1979Isten hozta, Mister!Chance Kertész1984
ÉvCímSzereplőSzínészSzinkron év
1929HadfiakStan LaurelStan Laurel1980
1931Jótett helyébe…1981
Kegyelmet kérünk!1980
Kísért a múlt1981
1932Gépzongora1979
Mars!
Stan és Pan, a regiment gyöngyei1981
1933Piszkos munka1980
Stan és Pan Chicagóban
Stan és Pan nősül, avagy az eljátszott esküvő1981
1934Az eleven kísértet1980
1935Aki másnak licitál, maga esik bele1981
Fogat fogért1979
1936Rokonok1981
1940Stan és Pan, az oxfordi diákokStan Laurel / Lord Paddington
1941Kétszemélyes nagyzenekar (1. szinkron)Stan Laurel1980
1945Stan és Pan, a torreádorok (1. szinkron)Stan Laurel / Don Sebastian1979
1951Stan és Pan: Utópia (1. szinkron)Stan Laurel1968
ÉvCímSzereplőSzinkronhangSzinkron év
1937Hófehérke és a hét törpe (1. szinkron)VidorOtis Harlan1962
1949HamupipőkeGuszti egérJimmy MacDonald1958[12]
1950Bátor JankóN/AN/A1969
1958Csipkerózsika (1. szinkron)Lipót királyTaylor Holmes1961[13]
1966Frédi, a csempész-rendész (1. szinkron)Kavicsi BéniMel Blanc1978
1975Hugó, a vízilóMagin szultánRobert Morley1975
ÉvCímSzereplőSzinkronhangSzinkron év
1960-1965Frédi és Béni I-V. (1. szinkron)[14]Kavicsi BéniMel Blanc1966-1980
1979Don Quijote de la Mancha (1. szinkron)N/AN/A1984
  • Román György: Mint a tenger árja (1949)
  • Szimonov, Konsztantin: Orosz kérdés (1949)
  • Bokor-Kertész: Vidám brigád (1951)
  • Dienes András: Vak Bottyán (1951)
  • Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
  • Szergej Antonov: A béke küldötte (1952)
  • Erdődy János: A korona rabszolgái (1957)
  • Somogyi Pál: Tűz Kárpátalján (1957)
  • Petrolay Margit: A tandíj (1958)
  • Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
  • William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961)
  • Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (1962)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
  • Mikes György-Somogyi Pál: Pesti dzsungel könyve (1963)
  • Agárdi Péter: Gólyák a tilosban (1964)
  • Bárány Tamás: A fiam nem a lányom (1964)
  • Csehov, Anton Pavlovics: Platonov szerelmei (1964)
  • Egner, Thorbjorn: Három rabló (1964)
  • Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Mirodan, Alain: Lélekfelelős (1964)
  • Moldova György: Sötét angyal (1964)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1964)
  • Török Sándor: Április (1964)
  • William Makepeace Thackeray: A hiúság vására (1964)
  • Beolvasók klubja II. - Férfiak a nőkről... (1965)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Dante Alighieri: Isteni színjáték-Pokol (1965)
  • Rideg Sándor: Egy szegény vándorlegény kalandjai (1965)
  • Tóth Károly: Claudius, az isten (1965)
  • Branislav Nusics: A gyanús személy (1966)
  • Robert Escarpit: A literatron (1966)
  • Sok a szöveg (1966)
  • Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
  • Arisztophanész: A nők ünnepe (1968)
  • Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
  • Kisfaludy Károly: Kérők (1970)
  • Szablyár Ferenc: A nyelvemen van, tanár úr kérem... (1970)
  • Erle Stanley Gardner: A Bedford-gyémántok (1971)
  • Feldek, Lubomir: Mindenki királysága (1971)
  • Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
  • Ivan Osztrikov: Repülj, mint a sas! (1971)
  • Christie, Agatha: Alibi (1972)
  • Plater, Alan: Az a mizé a lépcsőházban (1972)
  • Bernard Mazéas: Meleg családi élet Sloop úréknál (1973)
  • Karinthy Frigyes: Kiáltvány (1973)
  • Karinthy Frigyes: Megélek a levegőből (1973)
  • Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973)
  • Karinthy Frigyes: Megnyomok egy gombot (1973)
  • Mándy Iván: Pesti mozik (1973)
  • Mándy Iván: Lépcsőházban (1974)
  • Petan, Zarko: A hasonmás (1974)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
  • Csiky Gergely: Az udvari kalap (1975)
  • Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (1975)
  • Stephen Wasylyk: John Smith balesete (1975)
  • Vámos Miklós: A mi utcánk (1975)
  • Dürrenmatt: Késő őszi esti órán (1976)
  • Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita (1976)
  • Páskándi Géza: Egy víziló nem a világ (1976)
  • A magyar humor és szatíra története: Elvújítók - nyelvújítók (1977)
  • Vészi Endre: Nyulacskáim (1977)
  • Erich Knight: Gyere haza, Lassie! (1978)
  • Aki felütötte a telefonkönyvet - Vadnai László írásaiból (1979)
  • Georges Corteline: Első vizit (1979)
  • Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Karc - 1981 december (1981)
  • Mezei András: Ló az operában (1981)
  • Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
  • Alice csodaországban
  • Charles Dickens: Harangszó (1982)
  • Naplopó és Lókötő (1982)
  • Bárány Boldizsár (1983)
  • Békés Pál: Körborz (1985)
  • Bakó Ágnes: Misóka (1985)
  • Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
  • Saint-Exupèry, Antoine de: A kis herceg (1986)
  • Márkus László megjelenik az Ismerős Arcok zenekar 2026-os Búcsú című klipjében, amelyben fiatalon elhunyt művészekről emlékeznek meg.[15]
  1. 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9..
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
  3. "Petőfi Irodalmi Múzeum". Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2020. június 8..
  4. "Hogy volt?!, Márkus László". MédiaKlikk. 2021. július 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. július 18..
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. ker. állami házassági akv. 166/1926. folyószáma alatt.
  6. 1 2 3 4 Sümegi
  7. B. Fábri Magda (szerk.): Márkus László. Budapest-Print Kft., Budapest, 2003. 20. ill. 96. o. ISBN 963-695-134-9
  8. http://magyar.film.hu/hmdb/filmek/10296/utkozet-bekeben.html
  9. A szinkron 1957-ben készült, és a hazai mozikban 1958. június 5-én mutatták be.
  10. A szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. április 3-án adták le.
  11. A szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. április 10-én adták le.
  12. A szinkron 1958-ban készült, és a hazai mozikban 1961. március 9-én mutatták be.
  13. A szinkron 1961-ben készült, és a hazai mozikban 1966. június 30-án mutatták be.
  14. A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 1-5. évad 140 epizódjából kiválasztott 59 részben.
  15. https://www.youtube.com/watch?v=P72wYeDi-sU

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]