Rémusz bácsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rémusz bácsi
Uncle Remus title page, 1881.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rémusz bácsi témájú médiaállományokat.
Rémusz bácsi dalai és történetei: A régi ültetvények folklórja
Írta: Joel Chandler Harris, Frederick S. Church és James H. Moser illusztrációival (1881)
A Nyúl, amint pofon vágja a szurokbabát, és hozzáragad

Rémusz bácsi (angolul Uncle Remus) kitalált szereplő, a Joel Chandler Harris által összegyűjtött és először 1881-ben könyv alakban publikált afroamerikai népmesegyűjtemény narrátora. Az atlantai újságíró Harris végül összesen hét Rémusz bácsi-könyvet adott ki.

A gyűjtemény a Dél-Egyesült Államokban élő feketék közt gyűjtött állatmesékből, dalokból és a szájhagyomány útján megőrzőtt folklór darabokból állt. Sok történet Aesopus vagy La Fontaine állatmeséihez hasonlóan didaktikus jellegű. Maga Rémusz bácsi egy kedves öreg fekete rabszolga, aki a köré gyűlő fehér gyerekeknek meséli el a történeteket.

A történeteket Harris „Deep South”-nak nevezett (=mély déli), rabszolgák által használt nyelvjárásban írta. Műfajuk az állatmese vicces változata.

Maga az angol uncle („bácsi”, vagy „bátya”) szó az amerikai Dél fehérek használta nyelvében az idős feketék lekezelő, gyakran rasszista tónusú megszólítása volt, amit ma már sokan sértőnek éreznek (ld. még Tamás bátya).

A történetek főhőse a Nyúl, az angol eredetiben Brer Rabbit (Brer a „testvér” jelentésű brother szó nyelvjárási változata; a rabbit jelentése: nyúl, tehát: „Nyúl Testvér”) szeretetreméltó csínytevő, aki folyton bajba kerül, gyakran „Róka Testvérrel”, vagy „Medve Testvérrel” szemben, de mindig kivágja magát. A nyúl már az afrikai népi történetekben is kedvelt, eszes lényként jelenik meg.

Az állatmesék nem rasszista jellegűek és nagy népszerűségre tettek szert, az 1960-as évek polgárjogi mozgalma közepette azonban sok fekete a narrátor „bátya” sztereotípiáját már lekezelőnek érezte. Tiltakozást váltott ki az is, hogy a bevezetőben Harris ugyancsak lekezelő hangnemet alkalmazott a feketékkel szemben és védelmébe vette a rabszolgaságot, ez sokak szemében elfogadhatatlanná tette a könyvet, ami népszerűségének jelentős megcsappanásához vezetett.

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon 1967-ben készítettek egy 13 részes bábfilmsorozatot Rémusz bácsi meséi címmel, melynek az epizódjait élőszereplős előjáték vezette be, illetve zárta le.

További információk[szerkesztés]