Én és a tábornok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Én és a tábornok
(The Square Peg)
1959-es brit film
Rendező John Paddy Carstairs
Producer Hugh Stewart
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró Jack Davies
Főszerepben Norman Wisdom
Edward Chapman
Honor Blackman
Zene Philip Green
Operatőr Jack E. Cox
Vágó Roger Cherill
Gyártás
Gyártó Rank Organisation
Ország UK
Nyelv angol
Forgatási helyszín Pinewood Studios
Játékidő 85 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Rank Organisation
Bemutatóbrit1959. január 4.
Korhatárkorhatár nélkül
További információk

Az Én és a tábornok egy 1959-ben bemutatott, második világháborús témájú fekete-fehér filmvígjáték Norman Wisdom főszereplésével. A Pitkin filmek közé tartozik, Magyarországon is bemutatták a mozikban, igen nagy sikerrel. Magyar szinkronos DVD változatban is megjelent.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

1944 júniusa, dúl a második világháború. A férfiakat rég bevitték katonának, Norman Pitkin, egy angol kisváros útkarbantartója csak közszolgálati munkájának köszönhetően úszta meg eddig a behívást.

Egy napon új feladatot kap főnökétől, Mr. Grimsdale-től, közvetlenül a helyi laktanya bejáratánál kell felásnia az utat. Noha semmi probléma nem lenne a hadsereggel, Pitkin minden lehetőséget megragad, hogy borsot törjön a katonák, főleg a szigorú kiképzőőrmester orra alá. Addig folytatja a bosszantást, míg az ezredes elintézi, hogy őt is, főnökét is behívják hozzájuk.

A kiképzés nehezen megy, Pitkin a tökéletes antikatona. A sok rossz élmény mellett az egyetlen jó, hogy meglát egy nagyon csinos katonahölgyet, akibe azonnal szerelmes lesz. Mikor ő viszi ki a vasútállomásra, nem tudhatja, hogy a katonahölgy éppen a megszállt Franciaországba készül, mint beépített ügynök.

A kiképzés után az ezredet Franciaországba vezénylik. Pitkin és Grimsdale azonban rossz teherautóra szállnak, az utászok helyett az ejtőernyősökére. Mivel csak a levegőben derül ki a tévedés, ejtőernyőn dobják le őket az eredeti célállomás felett.

Pitkin és Grismsdale katonának nem nagyon váltak be, de utat javítani nagyon tudnak. A front határán annyira gyorsan haladnak az útjavítással, hogy véletlenül átlépik a frontot. Pitkin bemegy a közeli, még német megszállás alatti kisvárosba vásárolni. A helyi bisztróban több meglepetés éri. Majdnem lelövik az ellenállók, mert kísértetiesen hasonlít a városparancsnokra, a kémeket gyűlölő és kegyetlen Schreiber tábornokra. Viszont összeakad az éppen itt Maria néven titkos feladatot végrehajtó katonahölggyel és Henri Le Blanc-nal, a helyi ellenállás vezetőjével.

Míg Pitkin vásárol, Mr. Grimsdale-t elfogják a németek. A helyi kastélyban állomásozó tábornok meg van győződve róla, hogy magát Henri Le Blanc-t fogta el. Pitkin és a valódi Le Blanc éppen távoznak a bisztróból, amikor a németek razziázni mennek, elfogják Mariát és a bisztróst. Pitkin és Le Blanc útjavítóknak álcázzák magukat, a kastély falánál alagutat ásva próbálják meg barátaikat kiszabadítani. A belső udvaron ásott kivezető lyukat gallyakkal elfedik. Le Blanc bemászik az ablakon, ám Schreiber elfogja, mert azt hiszi, ő Pitkin. Másnap reggel a tábornok mindenkit ki akar végeztetni.

Már csak Pitkin szabad. Bemászik az ablakon, majd hasonlatosságát kihasználva beöltözik a tábornoknak, még annak sebhelyét is utánozza az arcán. Schreiber aznap este egy illusztris vendéget fogad, egy kissé túlsúlyos operaénekesnőt, a Birodalmi Opera csalogányát, akivel pezsgős vacsora után elmerülnek a legmélyebb élvezetekben: Schubert-dalokat énekelnek. Míg a tábornok gargalizálni megy, a másik szobában elbújt, tábornoknak beöltözött Pitkin rázárja a fürdőszoba ajtaját, majd a pincébe indul kimenteni barátait. Az operaénekes hölgy azonban észreveszi, azt hiszi, ő a valódi tábornok, így be kell állnia énekelni, azonban hangja semmi nincs.

A tábornok közben kiszabadítja magát, egy szobába kerül Pitkinnel, aki az összetört szobatükör helyére állva utánozza a tábornok tükörképét, majd leüti Schreibert. Pitkin lemegy a pincébe, kiszabadítja barátait, de ő maga lebukik, Schreiber azt hiszi róla, ő Grimsdale. Másnap reggel Pitkin bekötött szemmel áll a kastély falánál, a sortűzre várva. A tábornok rászól, lépjen két lépést előre, most festették a falat, kár lenne összevérezni. Pitkin előre lép, és beleesik az előző este ásott alagút álcázott lyukába, ezen keresztül elmenekül.

A háború után Grimsdale visszatér a városi hivatalba, mint útmérnök. Éppen beszédet mond Pitkin hőstettéről, mikor az útkarbantartó ember jelenti, a katonák ismét kellemetlenkednek. Grimsdale azonnal jelenti a polgármesternek, aki azóta már Norman Pitkin, a város hőse.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

  • Norman Wisdom – Norman Pitkin / Otto Schreiber tábornok
  • Honor Blackman – Lesley Cartland, katonahölgy
  • Edward Chapman – Mr. Grimsdale, Pitkin főnöke
  • Campbell Singer – Sergeant Loder szigorú kiképzőőrmester
  • Hattie Jacques – Gretchen, túlsúlyos operaénekes hölgy, a Birodalmi Opera csalogánya
  • Brian Worth – Henri Le Blanc, a helyi ellenállás vezetője
  • Terence Alexander – Wharton százados, a laktanyából
  • John Warwick – Layton ezredes, a laktanya parancsnoka
  • Arnold Bell – Hunt tábornok
  • André Maranne – Jean-Claude, a bisztró tulajdonosa
  • Victor Beaumont – Jogenkraut, német tiszt
  • Frank Williams – Ford százados
  • Eddie Leslie – katonaorvos

Érdekesség[szerkesztés]

A film a Pitkin és Schreiber tábornok közötti hasonlatosságra épül. Hasonló Norman Wisdom film az Én és a gengszter, ami Pitkin rendőrségi autómosó és Giulio Napolitani sztárfodrász és nagystílű gengsztervezér hasonlatosságára épül.

Mozielőzetes[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]